Baranyai helytörténetírás. A Baranya Megyei Levéltár évkönyve, 1981. (Pécs, 1982)

TANULMÁNYOK ÉS FORRÁSKÖZLEMÉNYEK A BARANYAI NEMZETISÉGEK TÖRTÉNETÉBŐL - Füzes Miklós: A népszámlálások szervezési tapasztalatai Baranyában különös tekintettel a nemzetiségek összeírására (1920-1949)

A számlálóbiztosi körzetek kialakítása, a számlálóbiztosok és ellenőrök kinevezése már 1930. novemberében megtörtént.

10 A népszámlálás konkrét elvégzése határidőre megvalósult. Kifogásokról, atrocitásokról értesítés az iratok között nem találhatók. Az 1930. évi népszámlálás a tankötelesek törzskönyvének a népszámlálási eredménnyel való egybevetése jellemezte. A külön igény a Magyar Vallásügyi és Közoktatásügyi Minisztérium 800-177—1930. VIII. a. számú rendelkezésén alapszik. A tanköteleseket már korábban a 130 700 1922. VKM. sz. rendelet 7. §-a értelmében számba kellett venni. Az elkészített törzskönyvek adatainak a népszámlálás adataival történő egyeztetés előkészítésére a miniszter felhívta a királyi tanfelügyelőt.

11 Az egybevetésre 1931. jan. 15-29. közötti időben adott módot. A tankötelesek revíziója alkalmával megállapított tanköteles létszámot a mindennapi és az ismétlőiskolai tankötelesek megkülönböztetésével január végéig kellett a királyi tanfelügyelőnek bejelenteni. A bejelentés alapján tankerülete valamennyi községéről, járások és azon belül a községek alfabetikus sorrendjében, kimutatást készített, amelynek 1. és 2. rovata az 1930. évi okt. 15-i létszám szerinti törzskönyvi adatokat, a 3. és 4. rovata pedig a helyesbített törzskönyvek 1931. évi január eleji adatait tüntette fel. Az elkészített kimutatást a vallás- és közoktatásügyi miniszternek kellett 1931. febr. 20-ig felterjeszteni. A törzskönyvi adatok revízióját, illetőleg az azzal kapcsolatos feladatok és a népszámlálási feladatok közötti koordinációt a vezető királyi tanfelügyelő Berze Nagy János végezte oly módon, hogy a minisztériumi utasítás másolatával tájékoztatta az alispánt és kérte, hogy a népszámláló biztosokat a főszolgabírók útján értesítse, az összehasonlító munkára pedig adjon lehetőséget. Mindennemű vita elkerülése végett a Miniszterelnökség értesítette az alispánt, hogy a tanköteleseknek a törzskönyvét a népszámlálási adatok alapján való kiegészítését és ellenőrzését megengedte.

12 Az 7947. évi népszámlálás A 2. világháború körülményeit tükrözi, hogy a népszámlálás időpontja a szokásos 10 évenkénti periódustól eltért. A Magyar Királyi Belügyminiszter 35 761.1940. IV. B. M. sz. körrendelete,

13 melyekben az alispánokat tájékoztatta a tíz évenként sorrakerülő általános népszámlálásról és annak végrehajtását készítette elő a költségviselést illetően, még úgy rendelkezik, hogy a népszámlálás a 10 éves időköz leteltével 1940. dec. 31-én esedékes és erre tekintettel hívta fel az alispánt, illetőleg a polgármestereket, hogy a népszámlálás költségeit a következő évi költségvetésbe tervezzék meg. Az 1940. nov. 28-án kelt 42 322 1940IV. sz. körrendeletében

1

'' viszont már úgy tájékoztat, hogy a népszámlálást várhatóan az 1941. évi jan. hó 31-e és az 1941. febr. 1-e közötti éjféli állapot alapul vételével kell elvégezni febr. 1-15. közötti időben. A népszámlálást elrendelő 1940. évi 30. törv. cikk tartalmáról a Központi Statisztikai Hivatal körlevélben tájékoztatta az alispánt 1940. dec. 18-án.'

1 A késés tehát nyilvánvaló, ettől kezdve számított időben ugyanis a január 1-i fordulónappal a népszámlálást végrehajtani már nem lehetett. Az időpont eltolódását minden valószínűség szerint a bécsi döntésekre való várakozás befolyásolta. Állításunkat erősíti, hogy a M. kir. Központi Statisztikai Hivatal a nyomtatványok szétküldésével kapcsolatosan hivatkozik a második bécsi döntésre. E szerint ,, . . . a polgármestereknek és községi (kör) jegyzőknek közvetlenül (a második bécsi döntés értelmében visszacsatolt községeknek azonban előreláthatólag a járási főszolgabírók útján) küldi meg . . .