Baranyai helytörténetírás. A Baranya Megyei Levéltár évkönyve, 1981. (Pécs, 1982)

TANULMÁNYOK ÉS FORRÁSKÖZLEMÉNYEK A BARANYAI NEMZETISÉGEK TÖRTÉNETÉBŐL - Gorjánác Rádojka: Az 1919. évi szerb népszámlálás a megszállt Baranyában

Ezideig egyetlen népszámlálás sem kérdezett rá a családokon belüli nemzetiségi arányokra, pedig történeti metszetben megdönthetetlen bizonyítéka a természetes asszimiláció folyamatának. Ezen adatok elemzésekor megállapíthatjuk, mely nemzetiségeknél fordul elő leggyakrabban vegyesházasság, továbbá (az összeító lapok elemzésével) az utódok milyen nemzetiségűnek vallják magukat, ill. milyen nemzetiségűnek mondják be őket a szülők. E vizsgálat során kapott eredményekből következtetni tudunk azokra a motívumokra, amelyek a vegyesházasságot elősegítik, vagy gátolják. Mivel elemzésem során még nem vizsgáltam meg minden összeírt helységet, de az eddigi adatok és személyes tapasztalatom alapján (figyelembe véve a lapokon történt nemzetiségi és vallási elferdítéseket az elszlávosítást), arra tudunk következtetni, hogy a természetes asszimiláció a szerbeket érintette legkisebb mértékben. Oka egyrészt annak tulajdonítható, hogy a vegyesházasság esetén a kölcsönös érintkezés nyelve az egyik fél számára megváltozik, ez esetben nem biztos, hogy szerb marad (annak ellenére, hogy soknemzetiségű községekben általában értettek és beszéltek legalább még egy nyelvet az anyanyelven kívül), másrészt nyomós indoknak tekinthetjük a vallási különbséget, ami végképp megnehezítette a természetes asszimiláció folyamatát. 7. Foglalkozási megoszlás nemzetiségek szerint Különös figyelmet érdemelnek az iparos foglalkozások, illetve a nem magyar lakosság részesedése az iparos foglalkozásokban. A számarányokból megtudhatjuk, hogy a német ajkú lakosság részesedése az iparban arányaiban felülmúlja a magyar lakosságot is, a kereskedelem terén pedig a legnagyobb részt a ,,Zsidók" vállalják. Az 1919. évi szerb népszámlálás minden tendenciája ellenére kiemelkedő jelentőségű demográfiai, gazdasági, szociológiai tömegadatokat szolgáltató forrást jelent. Ha pedig arra gondolunk, hogy a speciális politikai okok miatt Baranya megszállt részét 1920-ban még nem vethették alá a népszámlálási munkálatoknak, — forrásértéke tovább növekedik. 1921. augusztusában véget ért a megszállás. Az itt közöltek, továbbá a következőkben közlésre kerülő részek lehetővé teszik Baranya és Pécs népessége fogyásának egzakt kimutatását, amelyet a tömeges emigráció, menekülés sib. okozott. A hitelességre törekedve szükségesnek tartottuk, hogy az 1919. évi szerb népszámlálás községi adatait összehasonlítsuk az 1880—1941. évek közötti hivatalos népszámlálások adataival, valamint az 1921. évi jugoszláv népszámlálással. Megállapításunkat az egyes községek utáni megjegyzésben közöljük. JEGYZETEK 1 Pécsi Napló, 1918. november 15. 2 Vuk Vinaver: Jugoslavia i Madarska 1918—1933. Beograd, 1971. 22. p. :i Baranya vármegye Hivatalos Lapja, 1919. március 1. '' Baranyai Helytörténetírás 1978. 445. p. Siklói Tamás: Németek és délszlávok a megszállt Baranyában 1918. november 14. — 1919. március 21. között. 5 Bm. L. Szerb impérium iratai. 1531/1919. A táblázatokban használt rövidítések: a = angol, b = bunyevác, c = cigány, cs = cseh, ev = evangélikus, gk — görögkatolikus, h = horvát, izr — izraelita, kálv = kálvinista, I = lengyel, iluth — lutheránus, m = magyar, naz = nazarénus, n = német, o — olasz, or = orosz, pr = pravoszláv, r = román, ref = református, rk = római katolikus, ru = rutén, s = sokác, sz = szerb, szl = szlovák, szín = szlovén, zs — zsidó.