Baranyai helytörténetírás. A Baranya Megyei Levéltár évkönyve, 1981. (Pécs, 1982)

TANULMÁNYOK ÉS FORRÁSKÖZLEMÉNYEK A BARANYAI NEMZETISÉGEK TÖRTÉNETÉBŐL - Tegzes Ferenc: Adatok az alsófokú közigazgatás nyelvhasználatához Baranya megyében a dualizmus idején (1870-1899)

96 A Község vizsga lati Jegyzőkönyvek tanúsága szerint 1896-ban jelentkezik a háromnyelvűség. 97 Az 1871. évi kimutatás nem jelzi az anyanyelvet. A Község vizsga lati Jegyzőkönyvek bejegyzései szerint 1893-ban az anyanyelv imagyar és német, 1894-től magyar, német, szerb. 98 Hiányzik az 1887. évi szabályrendelet. 99 Hiányzik az 1887. évi szabályrendelet. A Községvizsgálati Jegyzőkönyv 1899-ben azt tanúsítja, hogy a lakosság anyanyelvi megoszlása fele-fele arányban magyar és horvát. A lakosság összlétszáma: 633 fő. 100 A Községvizsgáilati Jegyzőkönyvek 1893-tól csak német anyanyelvet jeleznek. 101 Hiányzik az 1887. évi szabályrendelet. Az anyanyelvi megoszlások a Községvizsgá-lati Jegyzőkönyvek alapjain érdekesen alakultak. 1893: m, h, n. 1894: h. 1895: m, h, n. 1896: h. 1897: m, n, h, 1898: m, n, h. 102 Hiányzik az 1872. évi szabályrendelet. 103 Hiányzik az 1887. évi szabályrendelet. 104 Hiányzik az 1887. évi szabályrendelet, valamint a Községvizsgálati Jegyzőkönyvek minden példánya. 105 Hiányzik az 1887. évi szabályrendelet. Az 1899. évi Községvizsgálati Jegyzőkönyv szerinti anyanyelvi megoszlás a következő: német: 3/4, szerb: 1/4, összlakosság: 1821 fő. m Hiányzik az 1887. évi szabályrendelet. 107 A Községvizsgálati Jegyzőkönyvek szerint a község lakosságának anyanyelve 1895-ig a magyar, német, 1896-ban német, „kevés magyar" megjegyzéssel, és 1897-től már csak német. 108 Hiányzik az 1887. évi szabályrendelet. 109 Az 1899. évi Községvizsgálati Jegyzőkönyv bejegyzése szerint a község lakosságának anyanyelvi megoszlása: magyar: 566 fő, német: 68 fő. 110 Az 1872. évi és az 1887. évi szabályrendelet hiányzik. 111 Hiányzik az 1887. évi szabályrendelet. 112 1887 előtti adatokat lásd Bicsérdnél. 113 A Községvizsgálati Jegyzőkönyvek 1897-ig a magyart és a németet tüntetik fel anyanyelveknek. 1893-ban az anyanyelvet nem jelzik. 114 Hiányzik az 1872. évi és az 1887. évi szabályrendelet. A Községvizsgálati Jegyzőkönyvek bejegyzései szerint 1896-ig háromnyelvű a község, 1897-ben csak horvát az anyanyelv, majd 1898-ban újból háromnyelvűnek tünteti fel. 115 Az 1887. évi szabályrendelet hiányzik. 110 Az 1891. évi Községvizsgálati Jegyzőkönyvben a következő bejegyzés talál ha tó a képviselőtestületi jegyzőkönyvek vezetéséről: „kizárólag magyar nyelven vezettetnek". 117 Hiányzik az 1887. évi szabályrendelet. Az 1891. évi Községvizsgálati Jegyzőkönyvben a lakosság anyanyelvét feltüntető rovatbon a következő bejegyzés található: „csekély számbon magyar". Az 1899. évi hasonló rovatában pedig: „kizárólag német" az anyanyelv. Ugyanakkor a képviselőtestületi jegyzőkönyvek nyelvét feltüntető rovatban a következő bejegyzések találhatók: 1891. „kizárólag magyar nyelven" vezetik a jegyzökönyvet. 1899: „jegyzőkönyvek kizárólag magyar nyelven vezetve". 118 Hiányzik az 1887. évi szabályrendelet. A Képviselőtestületi jegyzőkönyveket csak 1891ben vezették két nyelven attól kezdve „az állaim hivatalos nyelvén", ahogy a Községvizsgálati Jegyzőkönyvek bejegyzéseiben olvashatók. 119 A képviselőtestületi jegyzőkönyvet az 1891. évi Községvizsgálati Jegyzőkönyv bejegyzése szerint „anyanyelven" vezetik, vagyis horvátul. De már 1893-tól magyar nyelven vezették. 120 A Községvizsgálati Jegyzőkönyvek tanúsága szerint 1896-tól az anyanyelv már csak magyar. 121 „Jegyzőkönyvek azon ügyekről, melyek törvényhatósági jóváhagyást igényelnek, magyar nyelven, a többiek a községi lakosság anyanyelvén, németül vezettetnek" — olvasha-