Baranyai helytörténetírás. A Baranya Megyei Levéltár évkönyve, 1981. (Pécs, 1982)

TANULMÁNYOK ÉS FORRÁSKÖZLEMÉNYEK A BARANYAI NEMZETISÉGEK TÖRTÉNETÉBŐL - Szita László: Horvát (sokac), magyar, német parasztok agrárszocialista mozgalma Baranyában 1897—98-ban

:!2, Lásd erre vonatkozóan: Pl. Arch. 651. f. 1/1899—338. Bm. L. Főisp. biz. ir. 54., 67/1898. sz. jelentéseket. 33 Bm. L. Főisp. biz. ir. 72/1898. sz. x

' Uo. Továbbá: A szocialista mozgalommal a legtöbb faluban a pap mellett a tanítók is szembe kerültek. Darázson, Hercegmárokon, Dályokon, Laskón került sor összetűzésre, a tanítót a „nép árulással" vádolta. Kassádon Kovacsevics Mihály ellen merényletet is megkíséreltek. Lövést adtak le rá, mert több feljelentést tett a budapesti Népszava kiadótól érkezett csomagok tulajdonosai ellen, akiket letartóztattak és pénzbírsággal sújtottak. M. V. , 1898. március 6. (Ti. Kovacsevics a postamesteri feladatokat is ellátta ekkor!) 30 Ismereteim szerint három munka érinti a drávaszögi eseményeket. A már idézett Magyar munkásmozgalom történetének válogatott dokumentumai 2. kötet. 515—516. p. közli a ,,Darázsi és hercegmároki zendülésről" c. két levéltári iratot. A másik mű: Földmunkás- és szegényparaszt-mozgailmak Magyorszógon. 1848—1949. I. kötet. Szerkeszti: Pölöskei Ferenc-Szakács Kálmán. Budapest, 1962. Idézi a fenti munka két iratát, továbbá az országos rendőr-főkapitányság összefoglaló jelentésének a Drávaszöget érintő pár adatát. A rendőrkapitány szerint a baranyavári járásban a munkások követelései a következők voltak: ,,. . . a földadók jelentékeny leszállítása, a napibérek jelentékeny felemelése, a papi adóztatások megszüntetése, hogy már egyáltalán pap és tanító nem kell, eleinte a nagyobb birtokok, utóbb már általában a földek és a vagyon új és egyenlő felosztása". Végül Merki Laura: A baranyai könyvtárak megalakulása és fejlődése 1914-ig. Horvátországi Magyarok Szövetsége Évkönyve. 2. kötet. Eszék, 1983. Szerkeszti: Tröszt Sándor. 207-234. p. A tanulmányban a Hercegmárok könyvtára elleni vizsgálat dokumentumait közölte. A könyvtárban magyar nyelvű, szocialista tartalmú munkák is szerepeltek jelentős mennyiségben. 37 Pl. Arch. 651. f. 1/1898-338. Továbbá: Bm. L. Főisp. biz. ir. 33/1898. (A fszb. 56/1898. sz. jelentése.) Pölöskei Ferenc-Szakács Kálmán: i. m. 306. p. A fentebb közölt rendőrségi jelentés Somberek, Petárda, Torjánc községeket is említi. 38 A drávaszögi mozgalommal egyidőben Bács-Bodrog vármegye valamennyi járásában folyt a szervezkedés. Az MSZDP rendelkezett a legtöbb falusi pártszervezettel, de Várkonyi István „Független Szociáldemokrata Pártja" is erős bázisra támaszkodott. Pölöskei FerencSzakács Kálmán: i. m. 304. p. 39 Pl. Arch. 651. f. 1/1899-338. Továbbá: Bm. L. Főisp. biz. ir. 72/1898. 40 Uo. 41 Uo. 42 Bm. L. Főisp. biz. ir. 52/1898. 43 PI. Arch. 651. f. 1/1899-338. Továbbá: Bm. L, Főisp. biz. ir. 52/1898. Továbbá a Baranya 1898. január 30-i számában utalt arra, hogy a „Petárdán a csendőrség egy csomó szocialista iratot, ezek között 30 példány »Sloboda« c. lapot elkobzott". 11898. február 1ó-i számában arról írt, hogy a Darázs községből jött „szocialista apostolok" horvát szövegű röpiratokat osztottak a torjánci sokacság között. Drávaszentmártonban a horvátok között terjed a földosztó mozgalom. (Baranya, febr. 16.) 44 Bm. L. Főisp. biz. ir. 83/1898. 45 Bm. L Főisp. biz. ir. 72/1898. 46 Bm. L. Alisp. ált. ir. 2531/1899. A „Baranya" 1898. május 15-i számában arról tudósított, hogy Dobos Gáspárt ismét megbüntették „szocialista viselkedése miatt, s 50 frt. pénzbírságot végrehajtották nála . . . mire kijelentette, ha elevenen is megnyúzzák, szocialista marad, üzelmeit még nagyobb erővel fogja folytatni . . .". 47 Bm. L. Főisp. biz, ir. 289,1898. 48 Bm. L. Főisp. biz. ir. 299/1899. Pfeifer Sándor (1872-1936) szoc. dem. funkcionárius, asztalossegéd, majd újságíró. Az 1890-es években a Népszava szerkesztője. Központi vezetőségi tag, 1899-ben a Mezőfi-féle ellenzékhez csatlakozott. 49 Uo. 50 M. V. 1897. január 17.