Baranyai helytörténetírás. A Baranya Megyei Levéltár évkönyve, 1981. (Pécs, 1982)

TANULMÁNYOK ÉS FORRÁSKÖZLEMÉNYEK A BARANYAI NEMZETISÉGEK TÖRTÉNETÉBŐL - Szita László: Horvát (sokac), magyar, német parasztok agrárszocialista mozgalma Baranyában 1897—98-ban

A megszervezett tömegek száma elérte a kétezret. A falvak között rendszeres futárszolgálat volt. Az illegalitás eszközeivel kitűnően éltek. Gyűléseiket a szőlőkben, kisebb csoportokban tartották. A sajtót és irodalmat, valamint röplapok terjesztését a szomszédos falvakba furfangosan oldották meg. Pásztorok, juhászok vitték az anyagot, miközben az állatokat hajtották egyik határból a másikba. A szolgabírák jelentései azon sopánkodnak, hogy olyan ravaszul végzik a szervezkedést, hogy ,, . . . képtelen törvényesen beavatkozni, s nem található rés és ürügy a szervezkedés hálójában . . . ". Kétség kívül megdöbbentő érettségről, leleményességről szólnak a jelentések. A mozgalom erejének forrása azonban mélyebben nyugodott. Korábban a liturgia nyelvének elsőbbsége, vagy éppen az iskolai nyelvhasználat kérdésében felfelbukkanó ellentétek okoztak súrlódásokat az itt élő nemzetiségek között. Most a szocialista szervezkedés és annak nagy mozgatóerővel bíró követelései, céljai és jelszavai, mint a földosztás, adóeltörlés stb. közös táborba hozták a különböző nemzetiségű népeket. Novemberben a szervezkedés és az agitáció mind szélesebben bontakozott ki. Napról napra nőtt azoknak a száma — írta a járási főbíró — akik ,, . . . vakon hisznek a köztartozások eltörlése és a földosztásban . . . A mozgalom vezetői Dara zson Dobos Gáspár tönkrement kisgazda, és Jankovits József napszámos. Hercegmarokon Filakov Vinkó és Zlatarics Márkó. Darázson a fizető párttagok száma 400, Hercegmárokon 300. Dobos Gáspárnál tartott váratlan házkutatáskor a Népszava Naptár mellett, ,,Az ínség és a nyomor vége, — vagy a szociális kérdés végleges megoldása" c. közkézen forgó füzetet koboztak el.

10 Végh Mózes, a vörösmarti szocialisták „főkolomposa", bejelentette, hogy a belügyminisztertől várják egyletük alapszabályainak jóváhagyását.

11 Kiskőszegen, novemberre a szocialista szervezkedés és agitáció újabb szakaszába érkezett. Bácskából rendszeresen jártak át Bodolyára, Hercegmárokra. Bodolyán az ekkor már működő szocialista szervezet vezetői, Vecsanin Stipán és Sípos György segítették a kisfaludi pártszervezetet megalakítani.

1- Izsép községből több szocialista földműves és pásztor . . . míg marháikat a kácsfalui határban levő uradalmi réteken legeltették, az itt dolgozó szerbeket is beszervezték. Közöttük is a földosztást hirdették.

13 Dályokon és Izsépen 1897. év végén ,,15 családot kivéve mind a szocialista szervezethez tartozik és oda párttaksát fizet . . . Amikor a szervezkedésről érdeklődnek náluk, azt állítják, hogy azt sem tudják mi az a szocializmus" — írta a csendőr megfigyelő jelentésében. 1897. december 19-én a baranyavári főszolgabíró egy kiadott főispáni rendeletre összefoglalta az egész mozgalmat. 1897. novemberében Kiskőszegen folyó szervezkedés lanyhulásáról számolt be. Darázs és Hercegmárok községekben azonban tüntetés tüntetést ért. A hatóságokat megdöbbentette a gyors radikalizálódás. December 10-én tartott gyűlésen a fő szónokok Dobos Gáspár, Zlatarics Márkó és Filakov Vinkó, az összegyűlt mintegy 600 főnyi tömeghez beszédet intéztek, amelyben többek között a következőket mondták: ,, . . . az esetben, ha a községi elöljáróság az adó végrehajtását meg fogja kísérelni, a legelső ki erről meggyőződik, húzza meg a harangokat, s ez által vészjelt adva, gyülekezzék mindenki, hogy kaszát, fejszét, avagy más ütőszerszámot, esetleg fegyvert fogva, a községi végrehajtót, az elöljáróságot, a kirendelt csendőr hatalommal együtt agyon verjék. Ök adót nem fizetnek, sem megexequáltatni magukat nem engedik".

14 A főszolgabíró arra is utalt, hogy eddig rendszeresen magánházaknál össze-