Baranyai helytörténetírás. A Baranya Megyei Levéltár évkönyve, 1981. (Pécs, 1982)
TANULMÁNYOK ÉS FORRÁSKÖZLEMÉNYEK A BARANYAI NEMZETISÉGEK TÖRTÉNETÉBŐL - Erdődi Gyula: Az 1880. évi iparstatisztikai felvételek nemzetiségi vonatkozásai Baranyában
Boda német, Bodolya magyar—délszláv, Liget magyar—német, Udvard magyar—német— délszláv, Battyán német, Izsép délszláv, Okorvölgy német, Romonya magyar-német, Szentkút magyar-német és Újbezdán magyar—német település. Csak németek dolgoztak az iparban a következő községekben: Babarc, Barátúr, Bezedek, Csebény, Devecser, Dencsháza, Doboka, Drávaszentmárton, Egerszeg, Féked, Geresd, Gödre, Gyód, Gyula, Gyűrűfű, Hercegszentmárton, Hird, Ivándárda, Jokabfalu, Kaposszekcső, Kassa, Kásád, Keskend, Kisnyárád, Kistótfalu, Köblény, Kövesd, Maráza, Martonfa, Malom, Mekényes, Monostor, Monyoród, Nagyágh, Nagybudmér, Nagyhajmás, Németpalkonya, Nagypall, Nagytótfalu, Nyomja, Óbánya, Okorág, Orfű, Palé, Pölöske, Pusztafalu, Püspökmárok, Regénye, Rónádfa, Szatina, Szederkény, Szopok, Szűr, Tófű, Újbánya, Várasd és Velin, összesen 57 település. Túlnyomórészt németek vették ki részüket a következő községek ipari termeléséből, vagyis 75%. vagy annál nagyobb arányban: Árpád, Bár, Beremend, Berkesd, Birján, Borjád, Bozsok, Csikóstöttös, Eilend, Eugénfalu, Gödissa, Görcsöny, Hásságy, Hetvehely, Hidas, Himesháza, Jenő, Károly, Kisbudmér, Komló, Kovácsczéna, Magyarsóros, Nagykozár, Nádasd, Németbóly, Németmárok, Patacs, Pécsvárad, Pogány, Püspöklak, Püspökszenterzsébet, Somberek, Szabar, Szebény, Szellő, Személy, Szentistván, Szentlászló, Versend, Villány, összesen 40 településen. A felsorolt 97 községből Bezedek német—délszláv, Dencsháza magyar, Drávaszentmárton magyar, Egerszeg magyar, Gyula magyar—német,, Gyűrűfű magyar, Hird magyar—német, Ivándárda német—délszláv, Kaposszekcső magyar—német, Kásád délszláv, Kistótfalu magyar—német, Maráza magyar—német—délszláv, Martonfa magyar, Mólom magyar, Monyoród német-délszláv, Nagybudmér német—délszláv, Nagypall magyar—német, Nagytótfalu magyar, Okorág magyar, Pölöske magyar—német, Püspökmárok német—délszláv, Regénye magyar, Rónádfa magyar, Szatina magyar, Velin magyar, Árpád német—magyar, Beremend magyarnémet—délszláv, Berkesd magyar—német, Birján magyar-német, Borjád német—délszláv, Csikóstöttös magyar—német, Eilend magyar—német, Gödissa magyar, Görcsöny magyar, Jenő magyar—német, Kátoly német—délszláv, Komiló magyar-délszláv, Kovácsczéna magyar, Magyarsóros német—délszláv, Nagykozár magyar—német—délszláv, Patacs magyar, Pécsvárad magyar—német, Pogány magyar—német—délszláv, Püspökszenterzsébet magyar—német, Somberek német—délszláv, Szebény magyar—német, Szellő magyar—német, Személy német—délszláv, Versend német-délszláv község volt az 1881. évi népszámlálás alapján. Ezek alapján 16 magyar faluban csak németek a kisiparosok.