Baranyai helytörténetírás. A Baranya Megyei Levéltár évkönyve, 1981. (Pécs, 1982)

TANULMÁNYOK ÉS FORRÁSKÖZLEMÉNYEK BARANYA ÉS PÉCS TÖRTÉNETÉBŐL A 14-20. SZÁZADBAN - Kapronczay József: A társadalmi átrétegeződés folyamata Szigetvár fejlődésének tükrében

korábban munkát nem vállaltak nagymértékű aktivizálódására vezethető vissza. Ez az aktivizálódás különösen 1949-70 között volt dinamikus, és főként az ekkor még jelentős számban megvolt szabad női munkaerőt érintette. A vázolt tendenciákban az elkövetkező időszakban változás alig várható. A város munkaerő gondjait - lévén, hogy a lakónépességnek ma már 50%-a aktív kereső — csak a környékben esetleg még meglévő szabad munkaerő ingázása révén tudja megoldani. — a természetes szaporulat és a vándorlási nyereség az utóbbi időben férfitöbbletet eredményezett, ami a nemek közötti kiegyenlítődést indította meg. - a női munkaerő növekvő részaránya szükségszerűen adódik a város döntően könnyű- és élelmiszeriparral (cipőgyár, konzervgyár) jellemezhető ipari struktúrájából. E két ágazat foglalkoztatja az összes ipari keresőnek mintegy 80%-át. A két ágazatban foglalkoztatottaknak csaknem kétharmada nő. További magyarázatként szolgál az a tény, hogy a Szigetvárról naponta elingázó mintegy 6—800 fő nagyobb hányada férfi. Szükséges azonban megjegyezni, hogy 1970 óta az aktív kereső férfiak száma 21,3, a nők száma 14,6%-kal nőtt. A társadalmi átrétegződésben az elmúlt 30 év során végbement változás a legdinamikusabban a lakosság foglalkoztatási szerkezetében jelentkezett (3. táblázat) 3. táblázat Az aktív keresők foglalkozási szektorok szerinti megoszlása 1949 1960 1970 1979* fő % fő % fő % fő % Mezőgazd. 1659 45,0 1438 33,0 946 18,2 920 15,0 Ip., ép. ip. 1059 28,5 1722 39,0 2672 51,5 3259 53,0 Egyéb 982 26,5 1233 28,0 1575 30,3 1968 32,0 * = becsült adat Szigetváron 1949 és 1979 között az aktív keresők száma és aránya mint láttuk, erőteljesen növekedett. Az aktív munkavállalók számának növekedésével párhuzamosan a városban és körzetében végbement gazdasági szerkezetváltáshoz kapcsolódóan gyökeres változás ment végbe az aktív keresők foglalkozási szektorok szerinti 1949. évi — a vizsgálatunk alapját képező esztendő — áiiapotában. Ennek az átalakulási folyamatnak a következményeképpen a mezőgazdaságban foglalkoztatottak 45%-os részaránya 1979-re 15%-ra csökkent, az iparban foglalkoztatottak 28,5%-os részaránya viszont 53%-ra emelkedett. Az átalakulás eredményeként az egykor volt agrár-ipari város egyértelműen ipari várossá vált. Ezt a változást még hangsúlyozottabban emeli ki az a tény, mely szerint Szigetváron 1979-ben 10 000 lakosra 3200 ipari kereső jutott. Ennél magasabb ipari kereső hányaddal — Pécset is beleértve — a megye városai közül csak Komlón találkozunk (4100 fő) Az 1949-79 közötti 30 esztendőt átfogó intervallumon belül különösen 1960 és 1970 között volt dinamikus, mondhatni robbanásszerű a lakosság foglalkozáscseréje. A változás főként a mezőgazdasági foglalkozásúak számának rohamos csökkenésében nyilvánult meg. Ennek a belső migrációnak az említett 1960-70 közötti roppant erőteljes megnyilvánulása a helyi ipari kapacitás bővítésén túl a nagyüzemi mezőgazdálkodásra való áttérésnek a kezdeti időszak nehézségeiből fakadó munkaerőtaszító hatására, később pedig - a 60-as évek végén - a mezőgazdálkodásban megvalósult gyors ütemű gépesítésre vezethető vissza. összességében elmondható, hogy a foglalkozási átrétegződési folyamat Szigetváron harmonikusan játszódott le, azaz az extenzív módon fejlődő ipar - és kisebb mértékben a harmadlagos ágazat - fel tudta szívni a mezőgazdálkodásban felszabaduló munkaerő csaknem teljes egészét.