Baranyai helytörténetírás. A Baranya Megyei Levéltár évkönyve, 1981. (Pécs, 1982)

TANULMÁNYOK ÉS FORRÁSKÖZLEMÉNYEK BARANYA ÉS PÉCS TÖRTÉNETÉBŐL A 14-20. SZÁZADBAN - Kapronczay József: A társadalmi átrétegeződés folyamata Szigetvár fejlődésének tükrében

1. táblázat A népesség százalékos megoszlása a három alapvető életkorkategóriában 1949 1960 1970 1979 0—14 évesek 24 25 22 20 15—59 évesek 62 60 61 6G 60 és idősebb 14 15 17 20 A táblázatból világosan kitűnik, hogy az utóbbi 30 év során lassan, de biztosan csökkent a munkaképes korú lakosság részaránya, ugyancsak csökkenő tendenciát mutat a 0—14 éves korosztályhoz tartozók száma, erőteljesen növekszik viszont a 60 éves és annál idősebbek száma. A tapasztalt jelenség két súlyos körülményre, illetve következményre hívja fel a figyelmet: 1. A tendencia további folytatódása belátható időn belül még a jelenleginél is súlyosabb munkaerőgondokat fog okozni. E probléma helyes értékeléséhez tudni kell ugyanis, hogy a Szigetváron meglévő munkahelyek betöltése már jelenleg is csak mintegy 2100 naponta a városba ingázó ember munkavállalásával oldható meg. Ezek számának további növelése nem jelentéktelen anyagi terheket ró egyfelől magára az ingázóra, másfelől az őket alkalmazó vállalatra, intézményre. A jelzett probléma tehát igen határozottan irányítja a városban működő vállalatok figyelmét egyrészt a meglévő munkaerő ésszerűbb foglalkoztatására, másrészt a műszaki-technológiai színvonal emelésének szükségességére. 2. A másik körülmény amely a város népességének korösszetételéből, Illetve annak változási tendenciájából fakad az az, hogy igen gyors ütemben nő az inaktív keresők és eltartottak száma. E két probiéma kapcsán szeretnék visszatérni a már korábban jelzett és — megítélésem szerint - az öregedési folyamattal kapcsolatba hozható vándormozgalomra. Fentebb utaltunk rá, hogy Szigetvár népességnövekedése elsősorban az évenként mutatkozó vándorlási nyereségből adódik. Az 1961—79 közötti időszakban állandó, vagy ideiglenes jelleggel 18 753 fő költözött a városba, illetve 16 546-an költöztek el onnét. A számok önmaguk helyett beszélnek. Élő bizonyságát szolgáltatva annak, hogy a városban és környékén végbemenő társadalmi-gazdasági korszakváltás még korántsem jutott nyugvópontra. A vándorlásban a tapasztalat szerint a legerőteljesebb munkaképes korban levők — a 20—45 év közöttiek — vesznek részt. Sajnos a migrációs folyamat során ezeknek a városba történő betelepülése, illetve elköltözése nincs egyensúlyban, az elvándorlók nagyobb hányada kerül ki ebből a korosztályból, mint amennyi a hasonló korú bevándorlók részaránya. Az elvándorlás tekintetében a fő vonzerőt a közelben levő megyeszékhely, Pécs fejti ki. A viszonylag jelentős, de mint láttuk a bevándorlás mértékénél valamivel kisebb elvándorlás okai között a szigetvári szűkös lakáshelyzet, a minőségben és méreteiben szűkebb spektrumon mozgó munkavállalási lehetőségek ugyanúgy megtalálhatók, mint a nagyvárosnak kulturális és egyéb területeken nyújtott jobb lehetőségei. A népesség gazdasági aktivitásának, foglalkozási struktúrájának változásai Sajátosan alakult Szigetváron a vizsgált időszakban az aktív kereső népesség részaránya, valamint a lakónépesség és az aktív kereső népesség nemek szerinti megoszlása, továbbá a megoszlási arányok időbeli változásai. (2. táblázat) 25. B. Helytörténetírás 1981 385