Baranyai helytörténetírás. A Baranya Megyei Levéltár évkönyve, 1981. (Pécs, 1982)

TANULMÁNYOK ÉS FORRÁSKÖZLEMÉNYEK BARANYA ÉS PÉCS TÖRTÉNETÉBŐL A 14-20. SZÁZADBAN - Boros László: A pécsi székesegyház Pollack-féle átépítésének története

Az új püspök, nagy elődjéhez hasonló energiával látott hivatali teendői ellátásához, ugyanakkor a székesegyházat is számos alkotással gyarapította. Első megrendelései között szerepeltek a hajó Vogl-féle oltáraira szánt festmények. Az oltárok 18. századi titulusait saját védőszentjének, Nepomuki Szent Jánosnak kivételével megváltoztatta, így 1846-tól az első pillérpárnál a Szent János, illetve a Szent Flórián, a másodiknál a Szent Borbála, valamint a Szent Anna tiszteletű oltárok szerepeltek. Ezek szerint Szent Sebestyén mellé a város másik védőszentjének, Flóriánnak is emléket állított. A Krisztus Teste és a Fájdalmas Anya kápolnák titulusához a Szent Anna oltárral, s az azon elhelyezett kisméretű Szent József kép óltal a Szent Család többi tagjainak tiszteletét is meghonosította a székesegyházban. Szent Borbála titulusát viszont az indokolta, hogy a szénbányákat a székesegyház birtokain tárták fel, s az erdő mellett ekkor már a kőszén jelentette a dóm legfőbb bevételi forrását. Scitovszky püspök 1846-ban az oltárok festményeinek megrendelésére Bécsbe küldte Boross János festőt, hogy a bécsi akadémiai tanulmányai során szerzett ismeretsége alapján tehetséges, a művészi feladatra alkalmas mesterekkel tárgyaljon. Scitovszky, a festő apját, a szekszárdi Boross Ferencet is foglalkoztatta, akivel 1846-iban kifesttette a szászvári templomot. Fia szintén Szekszárdon telepedett le, s a püspök őt is számos feladattal látta el. Legismertebbek a pécsi püspökökről készített portréi. 1846. április 10. és június 3-a között több ízben tájékoztatta a püspököt azokról a megbeszéléseiről, amelyeket Johann Ender, Anton Einsle, Karl Wurzinger, Karl Hemerlein, Leopold Kupelwieser, Peter Geiger, Zichy Mihály és Borsos József festőkkel folytatott,

1

" akiket a Bécsben töltött tanulóévei alkalmával a Képzőművészeti Akodémiáról, Kupelwieser festészeti osztályáról ismert. Az árajánlatok, egyezkedések után végül Kupelwieser a Szent Flórián, az Immaculata és a Szent Alajos, Ender a Borbála, Zichy a Nepomuki Szent János és a Szent Anna, Geiger a Szent József, végül Boross az Ecce homo képre kapott megbízást. E festmények közül négyet kis méretben rendeltek, hogy azokat az oltárok titulusait viselő szentek képei alatt helyezhessék el."

2 (20. kép) E festményeket 1882-ben 20. A főhajó belső képe a 19. századból Zelesny Károly felvétele alapján