Baranyai helytörténetírás. A Baranya Megyei Levéltár évkönyve, 1981. (Pécs, 1982)

TANULMÁNYOK ÉS FORRÁSKÖZLEMÉNYEK BARANYA ÉS PÉCS TÖRTÉNETÉBŐL A 14-20. SZÁZADBAN - Boros László: A pécsi székesegyház Pollack-féle átépítésének története

töttek szerződést Gianoneval,

81 aki a tornyok lapos gúlatetejét alkotó márványlapok gittelésére 1821-ben vállalkozott.

8- A Pollack-féle átépítés során a tornyokat a délnyugati kivételével — a román kori kettős ikerablakoktól felfelé az óraemelettel és a korona-mellvéddel magasították.

83 A nyugati toronypár rézsűs, oszlopköteges ablakkereteit a keleti tornyokéi szerint alakították, továbbá az ikerablakokat elválasztó oszlop helyett a ma is látható falpillért alkalmazták, A székesegyház befedésére 1818. március 12-én Bandler Ferenc pécsi rézműves mesterrel szerződtek,

8

'

1 de a kápolnák födémét süttői márványlapokból készítették.

85 Innen a csapadék — a tornyoknál alkalmazott megoldáshoz hasonlóan — a mellvédet áttörő vályúkon távozott, amelyeknek végei díszes sárkány alakú, rézből készült vízköpőben végződtek. A befejező munkálatokat váratlan esemény zavarta meg. Az építkezésben Pollack visszavonulása után fontos szerepet játszó kiváló és sokoldalú mester, Gianone Péter 1823. május 23-án meghalt.

8

'

3 A székesegyház ekkor az északi homlokzat kivételével már készen állt, azonban a tapasztalt mester szakértő irányítására szükség lett volna a továbbiakban is. Gianone 1793 óta dolgozott a dóm és a pécsi káptalan számára,

8

' s e hosszú idő alatt alkalma volt megismerni az épület minden részletét. Szerepét a pécsi kőfaragó, Vogl Mihály vette át, aki alkalmanként szintén régóta foglalkoztatott mestere volt a székesegyháznak, de mellette dolgozott Gianone testvére, Ágoston, valamint egy Szántó nevű pécsi kőfaragó is.

88 . A székesegyház Pollack-féle átépítésének időtartama nagyjából megegyezett Király püspök pécsi hivatali idejével. Az agg püspök 1825. júliusában halt meg. Az építkezés hosszú évei után nem élvezhette újjáépült székesegyházának látványát, amelyet leginkább a felhalmozott építőanyagok, állványzatok erdejétől takarva szemlélhetett. Halála után Koller József nagyprépost vezette az egyházmegyét 1828-ig, amikor báró Szepesy Ignác erdélyi püspök vette át a pécsi hivatalt. Új székhelyének elfoglalása idején a székesegyház már készen állott, azonban a kápolnák felett a rosszul tömített márványlapok között beszivárgó csapadék már i825-től újabb gondokat okozott. A Pollack-féle építkezés befejezésének időpontját az irodalom 1827., 1830., 1832., sőt az 1840. évben jelölte meg. E bizonytalanság okát abban látjuk, hogy a szerzők a tetőjavítások, illetve az újabb tetőszerkezet elkészültét jelző adattöredékek idejét vették alapul, másrészt a fenti időpontokat különböző, kevésbé tájékozott forrásokból kölcsönözték. Megállapításunk szerint az építkezés 18 évig tartott, tehát 1824-25-ben befejeződött. Az 1829-ben kelt székesegyházi leírás is a közelmúltban befejezett építkezésről számol be.

8í) 12. Schell Mihály ácsmester íedélszék-terve a székesegyház löhajójához, 1830. (60x10 cm) Pécsi káptalani magánlevt. fasc. 497. Nr. 64.