Baranyai helytörténetírás. A Baranya Megyei Levéltár évkönyve, 1981. (Pécs, 1982)

TANULMÁNYOK ÉS FORRÁSKÖZLEMÉNYEK BARANYA ÉS PÉCS TÖRTÉNETÉBŐL A 14-20. SZÁZADBAN - Boros László: A pécsi székesegyház Pollack-féle átépítésének története

votny Ferenc székesegyházi karnagy részére egy orgona tervrajzát készítette el.

10 A székesegyházzal, s a káptalannal kapcsolatos további közreműködésében feltehetően sértett önérzete, valamint betegsége gátolhatta, mert 1810-től visszavonult, s 1815-ben meg is halt. Pollack végleges tervét befolyásoló tényezők A székesegyház kulisszafallal tervezett homlokzatát - mint tudjuk - első ízben a 18. században megfogalmazott módon szándékozták kialakítani. A Szőnyi által leírt s az általunk Bucknak tulajdonított első terv még 18. századi elemeket tartalmaz. Figyelemre méltó, hogy e terv néhány részlete már a megvalósult homlokzatra emlékeztet, s ezáltal tulajdonképpen együtt láthatjuk a székesegyház előző századi tervének és a Buck által Csehországból átplántált gótizáló ízlésforma elemeinek egyesítéséből felépített homlokzati változatát, amely végül is nem nyerte el a káptalan tetszését. Buck következő gótikus tervét — amelyet 1805. augusztus 7én Pollack rajzával együtt mutatott be — sajnos nem ismerjük, azonban úgy véljük, hogy az előző rajzához viszonyítva lényeges változásokat nem eszközölt, csupán néhány részletben igyekezett a káptalan kívánságainak és anyagi elképzeléseinek megfelelni. Ha ezen feltevésünk megállja a helyét, akkor Buck javított terve a Szőnyi által ismertetett második rajzzal azonos. Pollack a lateráni székesegyház mintájára készült tervét Pethő kanonok kívánságára sem vetette el, hanem a római minta alapkoncepcióját érintetlenül hagyva azon csak olyan változtatásokat végzett, amelyek az összképet gót ízlésűre hangolták. Ennek érdekében a bejárat fölött megszüntette a timpanont, valamint a homlokzatról eltüntette a galériát, s csupán a posztamenseket hagyta meg a szobrok számára, továbbá az ablaknyílások archivoltjait gót ívekre változtatta, de a széleken és a bejárat mellett a kettős oszlopokat meghagyta. Az ablakokat a gót ívektől elválasztó nehézkes párkányzat már Buck első tervén is szerepelt, ugyanúgy a párkányt tartó kis oszlopok is először az ő homlokzati elemei között fordulnak elő. Buck első, valamint Pollack végleges tervének összevetéséből megállapítható, hogy kisebb részletektől eltekintve a különbség csak abban jelentkezik, hogy — feltehetően a káptalan kívánsága szerint — Buck homlokzati galériáját, nyugati portikuszát, valamint déli bejárati timpanonját megszüntették, illetve csupán gót ívvel helyettesítették, a bejáratnál és a tornyoknál a határoló oszlopokat megkettőzték, s az ablakokat átszelő párkány gót ívekből szerkesztett frízét körökből álló díszítőelemekkel cserélték fel. A székesegyház homlokzatának kialakításában érdekes fordulatként tarthatjuk számon, hogy Sartori 1781 körüli, Buck első és második, valamint Pollack klasszicista terve is galériával és bejárati timpanonnal készüít, ennek ellenére ezen építészeti részleteket — Pethő kanonok beavatkozása után — a megrendelő már nem kívánta megvalósítani. Ugyanakkor a tornyokat nem fosztotta meg középkori jellegétől, ami a káptalannak azt a méltányolandó elvét igazolja, amely szerint a korábbi korok emlékei — a lehetőségekhez mérten — kíméletet érdemelnek. Ennek alapján Buck és Pollack is csupán a tornyok felső lezárásához készített terveket. Ezek közül ismeretlen Pollacknak az a toronyfödém megoldása, amelyet a lateráni minta szerint készült klasszicista tervén alkalmazott. Feltűnő, hogy végül is mindketten azonos toronysisak-tervet alkottak, ami a káptalan kívánságára történhetett, s nem feltételezzük, hogy Pollack, Buck ötletét kölcsönözte. Kettejük megoldásában a legfeltűnőbb különbséget Buck gótikus torony-galériája jelentette. A tornyok végső formája — ellentétben minden más fel-