Baranyai helytörténetírás. A Baranya Megyei Levéltár évkönyve, 1981. (Pécs, 1982)

TANULMÁNYOK ÉS FORRÁSKÖZLEMÉNYEK BARANYA ÉS PÉCS TÖRTÉNETÉBŐL A 14-20. SZÁZADBAN - Vargha Dezső: Adatok a bükkösdi Jeszenszky uradalom reformkori gazdálkodásához

emelt magassága, a kor stílusának végére jellemző az oldalszárnyak egyszerű, igénytelen megépítése. A copf-stílus jegyeit követik a füzérdíszes szemöldökök, amelyek a középső rész ablakai fölött helyezkednek el.

10 A Petrovszkyak építette kastélyt az új tulajdonos ritkán használta, inkább Pécsett élt. 1835-ben bekövetkezett halála után özvegye, bonyhádi Kliegl Terézia is in-kább a bolhási kúrián lakott.

20 Ehhez tudnunk kell, hogy a család Veszprém, Zala és Somogy megyékben és máshol is rendelkezett kisebb-nagyobb birtokokkal, ezeket azonban 1842-ig jórészt eladták. A somogyi Bolhást például - amely 1265 holdat tett ki - 1839. decemberében 74 ezer ezüstforintért adták el Zichy Károly grófnak.1 A labilis anyagi helyzetüket mutatja, hogy 1832-ben az addig tulajdonukban lévő pécsi ingatlanok nagy részét elárverezték! S hogy nem kis értékekről volt szó, mutatja az is, hogy a város határában több szántójuk, rétjük, a városban majorjuk és malmuk, a Kálvária domb alatt, a Havi hegyen és másutt több szőlőjük volt, s Pécs belvárosában, a Fő utcában házat vettek! Az árverés után jószerével Pécsett csak a házuk maradt meg.

22 A három egymást követő család birtokai Baranyában tehát a Zselicben helyezkedtek el.

23 A Zselic földrajzi kiterjedése, éghajlatai, domborzati viszonyai, az itt élt lakosság életkörülményeit nagyban meghatározták.

2

'

5