Baranyai helytörténetírás. A Baranya Megyei Levéltár évkönyve, 1981. (Pécs, 1982)
TANULMÁNYOK ÉS FORRÁSKÖZLEMÉNYEK BARANYA ÉS PÉCS TÖRTÉNETÉBŐL A 14-20. SZÁZADBAN - Vargha Dezső: Adatok a bükkösdi Jeszenszky uradalom reformkori gazdálkodásához
birtok túlsúlya miatt a bene possessionati réteg nehezen tudott megerősödni. Nem csoda tehát, ha a nagybirtok erejét látva vigyáztak, hogy ujjat ne húzzanak velük. 8 Ugyanakkor erejüket a megyei tisztségek megszerzésére fordították, és ezt jobbágyaikkal hatalmaskodással éreztették. így történt ez a Bésán-család és Dunaszekcső mezőváros hosszú pereskedésénél is. !) A Bükkösdi uradalom több mint kétszáz éves történetében három család játszotta a főszerepet. A tárgyalt korszakunk előtti, de a török kiűzés utáni birtoktörténet főbb állomásai a következők: — 1738. május 22-én királyi adománylevél tanúsítja, hogy Bükkösd, Gorica, Gyűrűfű, Megyefa és az ezekhez tartozó puszták Horváth Dániel birtokai. A ,,megyefai"-előnevet engedélyező diplomát még ugyanazon év szeptember 23-án Bécsben állították ki." 1 — 1741. szeptember 13-án Mária Teréziától előző érdemei elismeréseképp fiúsítási oklevelet kap három lánya részére fiúutód híján. 11 — Az 1748-as és az 1752-es megyei összeírások, valamint az 1767-es úrbérrendezések az előbbi községek mellett még Ibafát is fölsorolják Horváth Dániel tulajdonaként. — A fiúsítolt Horváth-lányok közül Krisztinát mindszentfalvai Petrovszky Ferenc, Klárát pedig kisjeszeni Jeszenszky János vette nőül. A volt megyei alispán, Horváth Dániel családja iránti tiszteletből Klára esketését maga az akkori pécsi püspök, Berényi Zsigmond gróf végeze, 1748. február 25-én. 13 — A Túróc megyei Jeszenszky-család baranyai letelepedését, a család történetét ismerjük. 17 ' Baranya vármegyében a Turóc megyei Szentmártonban, 1774. június 6-án keltezett nemesi bizonyságlevelet a szeptember 10-i közgyűlésen tették közzé. 1 ' — Közben, 1763-ban megtörtént a birtokmegosztás a két Horváth-lány között. Ibafa és Megyefalva községeket, valamint Csebény, Gorica, Lapsi, Liki pusztákat Klára révén a Jeszenszkyek bírták, Bükkösd és Gyűrűfű falvak, ill. Ratkócza, Szentlélek puszták Krisztina nyomán a Petrovszky-család tulajdonai lettek. Érdekesség, hogy ettől kezdve mindkét család használta a ,,megyefai"-előnevet l,; Petrovszky János 1803-ban, özvegye, Gyulai Gaál Franciska 1832-ben halt meg. Velük halt ki a Petrovszky család. Birtokuk egy része visszaszállt az uralkodóra, másik részét a rokon Jeszenszkyek szerezték meg. 'így egyesítette ismét a JeszenszKy-család a baranyai Horváth-birtokokat.'' Még 1832-ben a család férfitagjai fölosztották egymás közt az uradalmat. 1832. december 27-én kelt az a 12 pontból álló osztálylevél, melynek értelmében Ferenc birtoka lett Bükkösd, Gorica, Gyűrűfű, Ratkócza, Szentlélek, összesen 4675 7 8 hold terület, míg János kapta a 4963 1/8 hold terjedelmű Csebény, Ibafa, Lapsi, Like, Megyefa helységeket. Kárpótlásként a kisebb birtokrészért, János átadott az ibafai határból, ill. erdőből 130 holdat testvérének. Az okmányok kicserélése után a szerződő felek kötelesek voltak 1833. január 15-ig átadni a fölosztott birtokokat új gazdáiknak. Az utolsó pont még 2000 Ft pénzbüntetést is kilátásba helyezett a szerződésszegőnek. J8 A szép fekvésű és a család vagyoni helyzetéhez képest fényűző bükkösdi kastély Ferencé lett. A kastély U-alakú, stílusában túlnyomórészt a késői barokk jegyeit viseli magán, sőt egyes részletei már copf-jelleget mutatnak. Az 1780-as évek elején épült kastély főkapuja fölötti erkélye hermákra támaszkodik. Háromtengelyes, oromzatos és manzárdtetős középső része kiemelkedő, önálló az oldalszárnyakhoz képest uralkodó tömege tipikusan barokkos. A Mária Terézia-kori kastélyok mintáját követi az emeleti dísztermet megvilágító hármas ablakok meg-