Baranyai helytörténetírás. A Baranya Megyei Levéltár évkönyve, 1981. (Pécs, 1982)
TANULMÁNYOK ÉS FORRÁSKÖZLEMÉNYEK BARANYA ÉS PÉCS TÖRTÉNETÉBŐL A 14-20. SZÁZADBAN - Babics András: A 18. századi úrbéri viszonyok a dárdai uradalomban
21. MATTY 7 '' Az Eszterházy-család dárdai uradalmának tartozéka (faluja). Az 1767. évi regnicoláris úrbérrendszert megelőző időben a falu lakossága az alábbi módon viszonylott a földesurasághoz: Semmiféle urbáriumról, sem szerződésről kiküldöttei nem tudnak. Census címén minden telepes fizetett 3 forintot, továbbá minden munkaképes fiú és testvér 1 forintot és 50 krajcárt. A házas zsellér ugyanannyit. Lovászpénz címén a telepesek fizettek 50 dénárt, a testvérek és fiúk 25 krajcárt. A zsellérek a tyúkok után adtak 25 dénárt, akár egy vagy több volt a tyúk, de a kakas vagy a kappan után általában 2 12 dénárt, libáért 2 dénárt. Artány-pénz címén fizettek 7 forintot. 1 '' Minden telepes adott 30 teknősbékát, de megválthatták 20 dénárért. Minden fizetésre kötelezett telepes gazda és testvér vagy fiú, de a zsellérek is kötelesek voltak a beremendi mészégetőhöz (ad fornacem Calcinariom Beremendiensem) 1/2 öl tűzifát megvágni és a mészégetőhöz szállítani. A Vetera ni-idők gyakorlata szerint a lakosság nem adott censust a makkoltatásért, de a makkoltatási helyért fizettek egy ártány disznóval, jelenleg pedig adnak egy csekélyebb pénzösszeget, de makkot is szednek és ártány disznót is adnak. Szántóföldjeik, rétjük, legelőjük a Dráva kiöntései miatt kis terjedelműek; erdőségük czonban bőséges. Kisebb vizeken ingyen halásznak, de a két nagyobb folyón (a Dráván és a Karasicán) 13 forint árendát fizetnek. Ha azonban a megfelelő jövedelmük elmarad, más gazdasági forrásokból pótlást kapnak (ex qua piscatione aliorum defectus supient). Szőlőhegyük nincs, de kocsmáltatási joguk féléven át van. Gazdasági károsodásukat főképpen a Dráva kiöntései okozzák, mégpedig a rétek és legelők elmocsarasodása következtében. A szántókat nem osztották fel sessiók szerint, de volt két vetésforgójuk. A legjobb gazdák az ősziben és a tavasziban 14 holdat kaptak (de többet nem), a közepesek 10 holdat, az alacsony kategóriába sorolhatók 8, illetve 6 holdat. A réteknél a legjobbak 5 kaszásnyi, az alacsonyabb rendűek 3, 4 kaszásnyi nagysággal rendelkeztek. A legelő silánysága miatt a sarjúfüvet nem kaszálták. A kézi robotot és az igás robotokat (2 vagy 4 igással) a megszokott módon adták, de hogy hol és mikor, mi módon (quo, quando et quomodo) azt az uradalom gazdasági igénye határozta meg, éppen ezért számukat sem lehetett meghatározni (numerus earundem exprimi non potest). A munkába vivő út idejét és a hazatérés idejét nem számították be. Gabonából a kilencedet úgy adták, mint a szomszédos uradalomban szokásos és a kiskilencedet is úgy, mint az uradalom többi birtokain. Elhagyott sessio nem volt. Ök is — éppen úgy, mint az oldiak és a harasztiak — örökös jobbágyok (perpetuo obstricti). A község kiküldött beszámolói TÖRŐ Mátyás esküdt, valamint SZEMES János és SZABÓ Ferenc jobbágyok voltak. A lakosság teljesen magyar anyanyelvű. Megjegyzésre érdemes, hogy a faluban 1696-ban 10 katolikus magyar család lakott (5 fiúval és 7 leánnyal) és 32 hold földet műveltek, de még volt 100 hold megműveletlen területük. 76 Fundi Appertinentiarum 21. POSSESSIO MATTY intraextravi lanarum 21. POSSESSIO MATTY vi Marti in quantitas terris p rati s Nomina Incolarum metreta jugalis currus Szabó István 1 1/4 12 — 0 Pap András 1 — 15 — 9 Varga István — 1/4 4 — 3 Varga Ferencz — 2/4 7 4/8 4 Varga János — 2/4 9 — 4 Bene Samju — 2/4 25 4/8 8 Bene Jóseff 2/4 12 — 4 Bene István — 2/4 12 — 4 junior Törő János 1 — 5 — 4 junior Nagy András — 3/4 12 — 6 Nagy Dávid — 3/4 12 — 6
