Baranyai helytörténetírás. A Baranya Megyei Levéltár évkönyve, 1981. (Pécs, 1982)
TANULMÁNYOK ÉS FORRÁSKÖZLEMÉNYEK BARANYA ÉS PÉCS TÖRTÉNETÉBŐL A 14-20. SZÁZADBAN - Timár György: Pécs egyházi társadalma Károly Róbert korában
nórokat megkülönböztető névvel látták el. Forrásaink szerint — főleg az akkor egyházmegyénkhez tartozó pozsegai papság körében — a Henrik bánról elnevezett Henrik bán dénára (banales Heresiani ill. Herenicianorum) és a verőcei báni dénár (Verocensis) járta. A pápai tizedjegyzék idején Pécsett már működött a pécsi kamara. Nyilván pécsi veretű volt az 1333. évi jegyzékben feltűnő Görhes dénár, ill. Görhes báni dénár (banales Gurhes dicti), melyet a pécsi pénzverő kamara ispánjáról, Görhes Lászlóról (Ladislaus Gurhes dictus) neveztek el. 1 ' 1 A tizedjegyzék meglehetősen ritkán említi a pécsi veretű Görhes dénárt. A kevés adatból mindenesetre megtudjuk azt, hogy nemcsak Pécsett, hanem a Dráván túli vidéken is használták,'•' Somogy vármegyében is fizettek vele. 111 Értéke azonos volt a bécsi kis dénár értékével, két darab ért egy báni dénárt, ill. 10 dh ért egy garast. 1 ' Gyakran egyszerűen csak kis dénárnak nevezi a tizedgyűjtő, lH egy helyen pedig a kamaraispán nevét latinra fordítva „moneta debilis"-nek, „girhes pénz"-nek írja. l!> Megjegyzendő, hogy a kis bécsi dénár nevű pénzérméket is Magyarországon vériére. IV. László király óta a bécsi verésű és hazánkban igen elterjedt bécsi dénárok kiszorítására kezdték forgalmazni a magyar pénzverő kamarák. Szerepe! még a tizedjegyzékben a báni dénároknál kisebb pénzek között az ún. „fehér dénár" (albus), ebből 8 darab tett ki egy garast. 2 " A tolnai főesperesség papjai pedig igen apró bécsi dénárral (Wiennenses valde parvos) fizettek. Ez a pénz a kollektor szerint Fehérváron járta, és 14 darab ért egy garast.*' Márka. A 11—13. században a márka az ezüst jellegzetes súlymértéke, mely a jó minőségű (azonos súlyú) pénzérmék bevezetésével a vizsgált korszakban alakult át pénzszámolási egységgé. A korabeli használatos számos márkasúly közül az ún. magyar márka súlya 233,35 g, melyben 15 latos finom ezüstnél az ezüst színsúlya 218,76 g, belőle 240 db 0,9115 g színezüsttartalmú dénárt vert István bán. Károly Róbert idejében viszont már csak 14 latos ezüstöt használtak. Ennél egy magyar márka színezüst súlya 204,18 g. Ebből 280 ,,báni dénárt" vertek, 0,7292 g színezüst tartalommal. Ugyancsak csökkent a pénzérmék teljes súlya is. IV. Béla és V. István királyok idejében a báni dénárok teljes súlya 0,9723 g volt. Károly Róbert idejében a báni dénárokat már 0,8334 g súlyban verték. Megjegyzem, hogy e számadatok átlagértékek. A 280 báni dénáros márka a tizedjegyzékben Budai Márka néven szerepel. Pécsett — úgy látszik a korábbi hagyományokhoz ragaszkodva — megőrizték a 240 báni dénáros számolási módot. Hangsúlyoznom kell, hogy a Pécsi Márka már nem mint különleges súlyegység, hanem mint számítási mód szerepel a pápai tizedjegyzékben. Az ezüst és az arany értéke a 14. század elején a 10:1 aránnyal fejezhető ki. Egy budai márka 20,4184 g színarany értékének felelt meg. A nemzetközi használatban inkább az aranypénz járta. Elsősorban a firenzei aranyforint, melynek aranyértéke 0,5313 g volt. Magyarországon a firenzei mintára csak 1325 táján kezdett Károly Róbert aranyforintot veretni. A 6 penzás pécsi márka 175,008 g színezüst, ill. 17,5 g aranyértékével számolva 22 1 pécsi márka 4,9 aranyforintot ért, a 7 penzás budai márka pedig kb. 5,7 aranyforintot. Az átszámítási értéke függhetett a pénzváltó személyétől vagy a váltás alkalmától. Szebeni Rufinusz pénzátszámítási kvótája 2 " azonban — legalábbis mai mértékkel mérve — némileg túlzó pénzváltói hasznot leplezett, vagy inkább tár fel (lásd lejjebb, László püspöknél, Szebeni Rufinusz elszámolásában, ahol a legátus a pécsi márkát 3, a budai márkát 3,5 aranyforintjával számolta el). 2. B. Helytörténetírás 1981 17
