Baranyai helytörténetírás. A Baranya Megyei Levéltár évkönyve, 1981. (Pécs, 1982)

TANULMÁNYOK ÉS FORRÁSKÖZLEMÉNYEK BARANYA ÉS PÉCS TÖRTÉNETÉBŐL A 14-20. SZÁZADBAN - Mándoki László: Egyház- és oktatástörténeti adatok Siklósról

nem is a felvilágosítást, hanem az elmaradottság konzerválását szolgálta: „...a középkori egyházi felfogás (s ez a felfogás is tovább él, századunkig) is csak anynyiban tartotta feladatának a nevelést, hogy az a parasztságnak engedelmességre kondicionáló eszköze legyen." „...Az oktatás a vallási ismeretek tanítása mellett az írás, olvasás elemi ismertetésére szorítkozott." Ortutay vázolta az elkeserítően rossz iskolaviszonyokat, rámutatott, hogy a vészesen kevés falusi tanító közül a legtöbb szinte teljesen alkalmatlan volt feladata ellátására, s általános következtetésként az alábbi tételt vonta le: „Ezek az iskolák ... az uralkodó rend tiszteletét, megerősítését, s nem a magyar parasztság valóságos művelését, a hagyományos szóbeli kultúrából való felemelkedését szolgálták." Ortutay tanulmányának gondolatait (s részben anyagát is) már korábban, előadásaiból ismertem, s ez indított arra, hogy új adatok közlésével kiegészítsem oktatásügyünk történetének Ortutay által vázolt, néprajzi aspektusú képét/' A siklósi reformátusok anyakönyveinek több szempontú elemzései során (házassági kapcsolatok, házassági szerződések,

5 keresztnév-vizsgálatok

6 stb.) örömmel fedeztem fel a fentebb közölt szövegrészeket, amelyek az oktatástörténet Ortutay által csak említett, de részletesebben nem tárgyalt pozitív vonásait dokumentálják, mégpedig helyi, siklósi anyag alapján.

7 Az általános képben kisebb szerepe volt az „Európa neves egyetemeit járó" papoknak, diákoknak, mint nálunk, Baranyában, ahol - mint a fentebb közölt anyag bizonyította — szépen igazolódik Ortutay azon állítása, hogy „. . . az európai haladás ügyét hazánkban a huszita, lutheránus, kálvinista és antitrinitárius vallási nézetek hívei terjesztették". JEGYZETEK 1 Mándoki László Gazdaságtörténeti adatok Siklósról. Művelődési Tájékoztató 1962. december: 104-105. 2 Mészáros István: Az 1771-i Ratio Educations — adalékok a hazai iskolareformok történetéhez és természetéhez. Somogyi Múzeumok Közleményei 111. (Kaposvár, 1978.) 335—338. 3 Ortutay Gyula: Az iskolai nevelés szerepe parasztságunk kultúrájában. — Ethnographia LXXXIII. (1962.) 497-511. 4 Teljes spektrumú analízist adott az általam is vizsgált időszakról Kosári Domokos: Művelődés a XVIII. századi Magyarországon (Bp., 1980.), különösen a 403-481. lapokon. 5 Mándoki László: A siklósi reformátusok házassági szerződései. Néprajzi Közlemények VI/1. (1961.) 125-237. ti Csalog Zsolt-Mándoki László: Divatjelenségek a magyar falusi keresztnévadásban. Nyelvtudományi Értekezések 70. (Bp„ 1970.) 145-152. Angolul: Phenomena of the Fashion in the Hungarian rural christian Naming. (Ethnolinguistical Study.) A Janus Pannonius Múzeum Évkönyve XIV-XV. (1969-1970.; Pécs, 1974.1) 321-328. 7 'Időközben megjelent a téma más forrásokra támaszkodó, értékes kontrollt adó feldolgozása is - Sándor László: Adatok Siklós oktatástörténetéhez. 1725-1845. In: Batthyány Kázmér emlékére (Siklós, 1981. Széria: Füzes Miklós) 36-46 p.