Baranyai helytörténetírás. A Baranya Megyei Levéltár évkönyve, 1981. (Pécs, 1982)

TANULMÁNYOK ÉS FORRÁSKÖZLEMÉNYEK BARANYA ÉS PÉCS TÖRTÉNETÉBŐL A 14-20. SZÁZADBAN - Nagy Lajos: Az 1710. és 1713. évi pécsi pestisjárvány

kilenc pestis lépjen a szívébe, nyilvánosan botozzák meg, a téren 100 botütést kapjanak, és azután, mint semmirevalókat zavarják ki innen. Az ágyakat közben átadják az adódó betegségek miatt belekvöknek. Ha nem használják ki eléggé, égessék el. Egészen december 7-én halt meg a városháza mellett egy fiatal pestisben. 1713. december 13-án Paul Adamovich házában meghalt egy leányka fekete foltokban.

169 7774. január 21-én. Egy férfi, aki visszajött a fertőzött Sőlőis nevű faluból, meghalt fekete foltokban kint, a Mindenszentek temploma közelében. JEGYZETEK A tanulmányban említett, 18. század elején élt pécsi polgárok lakcímét Madas József: Pécs-belváros telkei és házai c, 1978-ban megjelent adatgyűjteményéből kerestük ki. A jegyzetben erre nem hivatkozunk külön. A szövegben előforduló neveket úgy írjuk, ahogyan a hivatkozásban szereplő forrásban említik. I Defoe, D.: A londoni pestis. Európa, Bp. 1967. 17. o. - Mackenzie, M.: Epitomae aliquot epistolarum . . . notitiam pestis Constantinopoli sueuientis continentium. Commentarii de rebus in scientia naturali et medicina gestis. Vol. III. Pars I., Lipsiae, 1754. 43-44. 3 Mikes K.: Törökországi levelek. Kolozsvár, 1974. 43-46. sz., továbbá a 75. és 143. levél. Mikes K.: i. m. 143. sz. levél. 3 Bm. L. Pv. It. 1714. 294. sz. tan. jkv. 1713-ban Pécs Tanácsa Huyn (!) generálistól kérte a zárlat feloldását. 1714-ben Beckher generális rendelte el újra. II Bm. L. Pv. It. 12 1. sz. tan. ülési irat 1713-ból. 7 Kölesy Vincze K. és Melczer Jakab: Nemzeti Plutarkosz. II. Pest, 1816. 168. o. 8 Réti E.: Nagy magyar orvosok. Bp. 1954., 27—28. o. 9 Jurkovich Emil: Besztercebánya múltjából. Hungária Könyvnyomda, Besztercebánya, 1901. IX. tárca: Pestisjárvány Besztercebányán. 81—93. o. Ugyanez megjelent a „Beszterczebánya és Vidéke" c. helybeli újságban 1898. november 6-án. 10 Fazekas A.: Szabolcsi adatok a pestisjárványok történetéhez. Orvostörténeti Közlemények. XXIV. 4. 1978. 91-106. A XVII. században és a XVIII. század elején: 1652-ben Lengyelországban, 1673-ban Törökországban, 1677-ben Gyulafehérváron, ugyanakkor Kassán, 1678-ban Pozsony és Sopron vármegyékben, 1679-ben Ungváron, 170U-ban a Tiszántúlon pusztított. 1709-től a járványszerű pestis volt az egyik oka a szabadságharc hanyatlásának. 11 Bm. L 1709. okt. 1-én kelt 20., ill. 21

/a sz. tanácsülési irat. 12 Fünf Kircherische Statt Rechnung, 1701. 91/b. o. N° 32. 13 Németh B.: A pécsi Dominikánus-ház története. Pécs, 1903. Bm. L. Conscriptio Civitatis Quinque Ecclesiensis. Anno 1695. 15 Bánkuti /.: Tolna megye a Rákóczi-szabadságharcban (1703—1711). Tanulmányok Tolna megye történetéből. II. 133. Szekszárd, 1969. 16 Liber Mortuoru m ab Anno 1707 die 10 January usque Annum 1757. diem 31. Maji. (Ezután: LM.) 17 „In peste in Pago Uregh mortuae sunt personae." Családnevek: Végh, Szabó, Kis, Varga, Hosszú, Király, Szűcs, Fülöp. m 1 akó = 54,3 liter; 1 (pozsonyi) kila = 69,5 I. 19 Bm. L. Pv. lt. Közgy. jkv. 1712. szeptember 23. 169. sz. 20 Németh B.: Madarász László, baranyai alispánról. Pécsi Napló, 1900. január 14. 2L A hóhért Henricus Netternek hívták; 150 forintot kapott egy évre és minden kiszállásért 6 forintot. Az esztendeje szeptember 1-én kezdődött. Szállást akkor még ő is a várostól kapott. A Citrom utcában 1974-ben lebontott 4. és 6. sz. házak telkén volt a szolgálati háza. Ezt az elveszett 1713. évi városi pénztárkönyvhöz mellékelt több számla szerint abban az évben építették, vagy renováltatták; valószínűleg az utóbbi történt. 22 Christoph Pockh az 1701. évi városi számadáskönyvben, mint kereskedő szerepel. Vasat vett tőle a város és a hajdúk egyenruhájára való posztót. -•' Bm. L. Pv. It. Közgy. jkv. 1713. március 24.; „Heüth dato würdet H. Doctori d(-as) quartier auf gehoben Ihme und Frauen von Terlich Cron . . ." Bm. L. Pv. It. 13/2. sz. tanácsülési irat.