Baranyai helytörténetírás. A Baranya Megyei Levéltár évkönyve, 1981. (Pécs, 1982)

TANULMÁNYOK ÉS FORRÁSKÖZLEMÉNYEK BARANYA ÉS PÉCS TÖRTÉNETÉBŐL A 14-20. SZÁZADBAN - Iványosi-Szabó Tibor: Baranyai—somogyi szökött jobbágyok Kecskeméten 1677-ben

BARANYAI—SOMOGYI SZÖKÖTT JOBBÁGYOK KECSKEMÉTEN 1677-BEN IVÁNYOSI-SZABÓ TIBOR Baranya megyében a nemzetiségek múltjának, a lakosság alakulásának feltárása érdekében rendszeres kutatást végzett a levéltárban működő kutatócsoport. 1978-ban a település és nemzetiség történetének vaskos kötetet szenteltek, de ezt megelőzően és ezt követően is több feldolgozás és közlés gazdagította a 16— 17. századi népesség alakulására vonatkozó ismereteinket. Ezen túlmenően az országos szaklapokban is publikáltak a témával kapcsolatosan.

1 E rendkívül gazdag anyaghoz hozzájárulás az alábbi közlemény, mely a Kecskemét város 17. századi adókönyveinek egyikében fennmaradt adatokat ismerteti. A 17 helység 101 szökött jobbágyáról készített lajstrom feltétlenül figyelemre méltó forrás, bármely időszakban keletkezett is az. Különösen akkor, ha a hódoltság területéről, a 17. század második feléből származik. Bár kétségtelen, hogy a magyar társadalom és gazdasági fejlődés szempontjából a török által megszállt terület nem meghatározó, az itt végbemenő változásokat rögzítő forrás éppen a sok — ma még homályos — vitatott terület miatt nagyon hasznos lehet, amennyiben segíti a bizonytalanság felszámolását. E névjegyzéket a fentiek reményében tesszük közzé néhány megjegyzés előre bocsátásával. Az itt következő névsor Kecskemét város 1677-78. évi adólajstromának utolsó lapjain található. Bár létezik egy 1677-es adókönyv is, a jelzett kötetbe olyan sok 1677-es bejegyzés került, hogy a nyilvántartásban kettős évszámmal jelölték azt. Egyébként sem ritka jelenség ezen időszak gyakorlatában, hogy egy meghatározott év valamiféle lajstromába (adó-, dézsma-, robot-) más év, illetve évekből származó, különféle bejegyzést rögzítettek. A közlésre szánt anyag sem az előtte sem az utána következő bejegyzésekkel nincs kapcsolatban. A lajstromot betűhíven adjuk közre. A szöveg csaknem egésze igen jól olvasható, csupán egyetlen helynév olvasata bizonytalan: Szent Inzit helynévben er jelzett szó másnak nehezen olvasható, e formában viszont szokatlan. A szöveg végén 101-es számjegy található. Nyilvánvalóan a szökött jobbágyok számát rögzíti. Ez összesítésünkben viszont csak 99. Tekintettel arra, hogy több esetben is előfordult, hogy meghatározott személyek előneve helyett apjuk neve van feltüntetve, nem állapítható meg, hogy az apa is jelen volt-e. Ha minden esetben feltételeznénk, hogy a fiú mellett az apa is értendő, akkor viszont 101-nél lényegesen nagyobb számot kapnánk. Leghelyesebb tehát, ha a szöveg végén félre nem érthető módon rögzített számot tekintjük ténylegesnek. Rögtön meg kell jegyeznünk, hogy a menekültek száma nem korlátozódott 101re. Miként a lajstrom is utal rá, a monyorósi Varga Jankó a Tiszán túl lakik, Benke