Baranyai helytörténetírás. A Baranya Megyei Levéltár évkönyve, 1980. (Pécs, 1981)

TANULMÁNYOK ÉS DOKUMENTUMOK BARANYA MEGYE NEMZETISÉGEINEK TÖRTÉNETÉRŐL - Szita László: A dualizmuskori iskolaállamosítási törekvések nemzetiségpolitikai vonatkozásai Baranyában (1898, 1906)

ad 7. Az állami iskolának esetleg óvodának ad-e Szalánta község ingyen területet az építésre, játszóhelyre és tanítói kertre? Ha járási tek. Főszolgabíró Ur közbeveti magát, akkor igen. — Nekem f. é. április havaba n nem-mel válaszoltak, féltik a vallásukat, azt hiszik: zsidó tanítót kapnak; bár megjegyzem, hogy őket mindezeknek az ellenkezőjéről kioktattam. Szalánta, 1909. június hó 15-én. Olaszy Gábor körjegyző (Tisztázat.) Bm. L. Főisp. ált. ir. 548/1909. 1909. augusztus 4 Baranya vármegye főispánjának jelentése a VKM-hez a Szalántán létesítendő állami elemi iskola feladatairól a nyelvi magyarosítás terén N. Méltóságú Vallás és Közokt. Minister Ur! Tóth János államtitkár Ur Ö Nagyméltóságával folytatott szóbeli megbeszélések alapján a Baranyavármegyében fekvő Szalánta község ezidőszerinti tanügyi viszonyát vagyok bátor Nagyméltóságod becses tudomására hozni, s egyben ezen mostoha tanügyi viszonyok megjavítására irányuló tiszteletteljes véleményemet Nagyméltóságod elé terjesztem. Szalánta község, a pécsi járás mintegy központjában fekszik s körülbelül 800 lélekszámmal bír. Ezekből mintegy 1ó0 magyar, 8—10 német, 630 horvát. A mindennapi tankötelesek száma Szalántáról 56, az ezen községhez csatolt eszterági pusztáról 16, összesen 72. Daczára ezen feltűnő nagyszámú mindennapi iskolaköteleseknek, a melyekhez Szalántán mintegy 74 óvoda köteles is járul, Szalánta községben semminéven nevezendő iskola nincsen, és a tankötelesek kénytelenek a távol fekvő Németi községben levő r. k. hitfelekezeti iskolába járni. Már magában véve azon körülmény, hogy a tankötelesek iskolábalátogatás czéljából kénytelenek naponta esetleg többször is hosszú utat a szomszéd közsségben fekvő iskolához megtenni a megfelelő iskolalátogatást nagyon megnehezíti, sőt télvíz idején sokszor teljesen lehetetlenné teszi, a legsürgősebben indokolja egy iskolának Szalántán leendő létesítését. Tekintve azon körülményt, hogy a környéken magyar községek feküsznek és épen Szalánta mutat fel képzelhető kedvezőtlen tüneteket a magyarosodás szempontjából nézetem szerint Szalánta község magyarosodását a leghathatósabban lehetne előmozdítani és a jövőben biztosítani állami elemi iskola létesítése által. Véleményem szerint épen ezidőszerint kínálkoznék erre a legkedvezőbb alkalom, mivel a nevezett községben semminemű iskola nem lévén az egyházfelekezetek érzékenységét sem sértené egy állami elemi iskolának felállítása. De politikai okokból is felette czélszerűnek tartanám a nevezett községben az állami iskola létesítését mivel egyfelől az eredményes népoktatás következtében a jelzett község lakosságában fokozódnék a magyarság iránti bizalom, és másrészt az ott alkalmazott hazafias tanerők mindenkor hű őrei lehetnének a magyar állameszmének és előmozdítói minden hazafias mozgalomnak. Tekintve azon körülményt, hogy szerzett informáczioim szerint a r. k. egyházfőhatóság már is iparkodik arra, hogy a községet egyr. k. elemi népiskola felállításába belevigye, s mivel épen a kormányzatomra bízott vármegye területén egyes nemzetiség lakta községekben a r. k. iskolák nem mutatnak fel kellő eredményt a magyarosítás terén, nagyon kívánatosnak tartanám Nagyméitóságodnak e kérdésben leendő kedvező mielőbbi kegyes döntését, hogy a mennyiben Nagyméltóságod e tárgyú előterjesztésemhez kegyesen hozzá járulna az állami iskola felállítása ügyében, karöltve a kir. tanfelügyelővel a szükséges lépéseket és előkészítő munkát megtehessem. 1909. augusztus 4. ßenyovsz/cy Móricz (Fogalmazvány.) Bm. L. Főisp. ált. ir. 548/1909. 490