Baranyai helytörténetírás. A Baranya Megyei Levéltár évkönyve, 1980. (Pécs, 1981)

TANULMÁNYOK ÉS FORRÁSOK PÉCS TÖRTÉNETÉBŐL - Vargha Dezső: Adatok a Pécsi Dalárda történetéhez 1902-1949

Az országos- vezetőség ennek ellenére sem szervezetileg, sem pénzügyileg, sem művészileg nem tudta azt a szerepet betölteni, melyre a szövetség szelleme feljogosította. A kerületek felállítása után öt évvel, 1935. szeptemberében a minden téren elkövetett szabálytalanságok arra késztették a belügyminisztert, hogy a vallás- és közoktatási miniszterrel egyetértésben mind a központi szervet, mind pedig a vidéki kerületeket feloszlassa, minden vagyonát zár alá vegye, az elkövetett szabálytalanságok ügyében vizsgálatot indítson.

2

' A szövetség jubileumi évkönyve ezzel kapcsolatban így írt: ,,Az erélyes állami beavatkozás a magyar dalosélet fordulópontját jelenti. A Daláregyesület és annak utódai a maguk idejében teljesítették azt a feladatot, amit a kor szüksége rójuk rótt. Az »új időknek új dalait«, azoknak művészi feltételeit a legutóbbi években azonban már nem tudták szolgálni."

2S A 75 éves jubileumra kiadott emlékkönyv már Bartók, Kodály és követőik szellemét tükrözi. Elég, ha csak a tartalomjegyzéket lapozzuk föl. Bárdos Lajos a „Mai magyar ének", dr. Bisztray Gyula a „Népművelés és dalosélet", Péter József ,,A magyar népdal nemzetnevelő jelentősége", dr. Kiss Lajos pedig a „Népi énekkarok jelentősége" címmel írtak tanulmányt.

29 A karnagyok között szerepelt Bárdos Lajos, Ádám Jenő, Forrai Miklós és Vaszy Viktor is. A jubileumi év vezetőségében, választmányában, művészeti bizottságában is találkozunk baranyaiakkal. ßorsy Jenő a tiszteletbeli elnökök, Dr. Esztergár Lajos polgármester az alelnökök sorában foglal helyet, míg Agócsy László és Kunsay Gyula a választmányi tagok, Kerényi János a művészeti bizottsági tagok között szerepel. Agócsy Lászlót a művészeti bizottságba is beválasztották.

11 Jellemző, a megye daloséletének fejlettségére, hogy 1942-ben 22 baranyai és 9 pécsi kórus volt tagja az országos szövetségnek.

12 Pécs zenei élete a 20. század első évtizedeiben A pécsi dalosélet a nagy változások korát élte a jelzett korszakban. Várady Ferenc a millennium évében kiadott monográfiájában, a zenei részben még így öszszegzi a Pécsi Dalárda jelentőségét: „A zenei élet központja ma is a Pécsi Dalárda, a mely világra szóló fényes sikereket aratott. Kitűzött czéljának kezdettől fogva tökéletesen megfelelt, mert fejlesztette a klasszikus zenét és a magyar nép- és műdalok művészi előadása által meghódította a szíveket és elismerésre késztette bíróit. Hogy társadalmi tekintetben mennyire felel meg czéljának, mutatja azon körülmény, hogy nincs Pécsett oly kulturális mozgalom melyben a Pécsi Dalárdának szerepe ne volna . . ."'

1! A 19. század végére, de különösen a 20. század 30-as 40-es éveire azonban gyökeresen megváltozott a helyzet. Bár tradícióit, tekintélyét megőrizte, a dalárda működésében mégis bizonyosfokú visszaesés, vagy legalábbis egyhelyben topogás volt tapasztalható. Mondjuk inkább így: maradéktalanul már nem töltötte be azt a szerepet, amelyet az előző század utolsó harmadában. Mik voltak ennek az okai?