Baranyai helytörténetírás. A Baranya Megyei Levéltár évkönyve, 1980. (Pécs, 1981)

TANULMÁNYOK ÉS FORRÁSOK PÉCS TÖRTÉNETÉBŐL - Szkladányi Péter: Fejezetek Pécs világi zenéjéről a 19. század első felében. Weidinger Imre és Amtmann Prosper művészete

A gimnázium után a pesti bölcsészeti karon folytatta tanulmányait, de a fuvolá­ban is képezte magát tovább. Állítólag játszott a pesti német operában. 61 Igazi pá­lyafutása 1829 körül kezdődött, mert ekkor szülei akarata ellenére Bécsbe utazott, és húsz évesen a bécsi Operaház első fuvolistája lett. Híres zenészek játszottak ebben a zenekarban, mint Joseph Mayseder, a Beetho­ven-vonósnégyeseket először bemutató Schuppanzig-kvartett másodhegedűse, vagy a fuvolás Cor/ Scholl. Schollnak voltak magyar barátai, például egy magyaros ízű művét Scheibel Antal pesti fuvolásnak ajánlotta.Mivel ő volt a bécsi konzervatórium tanára, tanította Amtmannt, aki a fuvola mellett zeneszerzésre is járt Benoit Tuttowitsch-hoz. m A bécsi Gesellschaft der Musikfreunde 1817-ben alapított énekiskoláját nevezték konzervatóriumnak. Amtmann itteni tanulmányairól nincs adatunk, mivel hiányoznak az iskola évkönyvei ebből az időszakból. Mindenesetre 1835 májusában még a konzervatórium növendéke. A pezsgő bécsi zenei élet gyorsan megismerte Amtmann nevét. Már első pesti hangversenyét is bécsi sikereivel hirdeti a Vereinigte Ofner und Pester Zeitung 1829. november 12-én: „Amtmann Prosper bécsi fuvolavirtuóz, november 14-én a Hét választófejedelemben nagy muzsikai akadémiát ad. Kiváló tehetsége, mely Bécsben már bebizonyosodott a zenebarátok előtt, itt is kellemes szórakozást ígér." 6 * A bevezetőben említett két életrajz, Amtmann hagyatékában fellelt adatok alap­ján, részletesen felsorolja a művész koncertjeinek helyét és idejét. Az alábbiakban ezt követjük, kiegészítve néhány újságcikkel és új adattal. Bécsből rendszeresen hazatért. Első pécsi hangversenyét 1832. május 8-án adta, a dátumon kívül többet sajnos nem tudunk. Szeptember 2-án és 27-én Pesten, majd 1833. április 7-én és 13-án Győrben lépett fel. Utóbbiakról beszámolt a győri zenei élet krónikása, Ecker János? 5 Naplója azonban ma már hiányos. Útja ezután újra Pécsre (1834. május 10.), majd Székesfehérvárra (december 3. és 7.) vitt. 1835. április 12-én az Adolf Böuerle által szerkesztett bécsi Allgemeine Theater­zeitung számol be újabb hangversenyéről. Bevezetőben méltatja a Pesti Muzsikai Intézet alapítóit: Servaczinsky Szaniszlót, Dömény Sándort és Merk/ Józsefet. ,,E köz­hasznú és ízlésnemesítő intézmény gyarapítására csak a zenekedvelő pestiek bízta­tására volt szükség" - írja az intézet támogatására rendezett második koncertről, a teljesen megtelt pesti kis Redoutban. ,,E nemes szórakoztatásnak Servaczinsky, Amtmann Prosper és Stampfl F. úr volt a három csillagja. (...) Amtmann úr, a bécsi konzervatórium növendéke saját fuvolavariációit játszotta bámulatraméltó ke­csességgel és kellemmel. Sikeres teljesítményét ismételt visszahívásokkal tüntet­ték ki." 66 Az első cikk Amtmann fuvolajátékáról egyben híradás zeneszerzői tevékenységérői is. Servaczinsky a pesti német színház koncertmestere volt. Bécsben tanult Mayse­dernél, ahol 1831. április 19-én adta első hangversenyét. Amtmann ekkor már Bécs­ben volt, feltehetően ismerték egymást, és így jött létre ez a közös szereplés. 67 Újra Pest és Buda következett. Előbbi fellépés 1835. június 7-én volt, és ez feltűnő dátum, mert aznap rakták le az új magyar színház alapkövét. Ez alkalomból koncert is volt a Nemzeti Casinoban, ahol Erkel kísérte Dérynét. 68 Lehet, hogy ugyanott szerepelt Amtmann is? Erkel Ferencet ismerte, ez derül ki a Honművész szeptember 10-i híradásából: „Szeptember 4-én Budán a' Nemzeti Színházban a' Betegek czímű vígjáték után Amtmann Prosper úr adott hangversenyt. (. . .) A' hangászkart jeles karmesterünk, Erkel úr igazgató; a' verseny előtt Mozart Titusának ouverturája igen helyesen játszatott". 09 Kár, hogy nem tudjuk meg, vajon Erkel kísérte zongorán vagy vezényelte Amtmann ismeretlen műsorát?

Next

/
Oldalképek
Tartalom