Baranyai helytörténetírás. A Baranya Megyei Levéltár évkönyve, 1980. (Pécs, 1981)

TANULMÁNYOK ÉS FORRÁSOK BARANYA MEGYE FEUDÁLIS ÉS KAPITALISTAKORI MEZŐGAZDASÁGÁNAK TÖRTÉNETÉBŐL - Fűzi János: Megjegyzések gróf Károlyi Gyula reakciós birtokpolitikai tevékenységéhez a harmincas években

191 Azért kötőjelesen írom a pásztor-levél szót, mert az egybeírt pásztorlevél szó a katoli­kus püspöknek híveihez intézett és az egyházmegyéjük minden templomában felolvasandó körlevelének megjelölésére szolgál. 192 A pásztor-levél német neve a rendeletben Hirten-Pass, szószerinti fordításban pásztor­útlevél. — Baranyában használják a tanyáslevél kitételt is a pásztor-levél helyett. (A tanya szó itt a pásztorok kunyhójának a neve. Vesd össze: Bogdán István, Magyarországi hossz- és földmértékek a XVI. sz. végéig. Bp., 1978. 276. p.) m MOKI. 106/1850. május 14-i rendelet. 195 Manifestumok 14. p. (1848. okt. 20.), 19. p. (1848. nov. 7.), 29. p. (1848. dec. 14.), 74. p. (1849. márc. 20.). 195 Az úrbériség felszámolása az 1853. márc. 2-i úrbéri pátens alapján történik meg. MOKI. 52/1853. márc. 2-i pátens. •* 118/1849. Mfj. L9 ' A megye eljárása formáljogilag sem kifogásolható, mivel az oktrojált olmützi alkot­mány 121. §-a kimondja: „Míg az új törvények és rendeletek életbe nem lépnek, a fennállók erejükben fenntartatnak." — Manifestumok 65. p. 198 Az 1848:10. tc. 7. §-a külön kiemeli a megyék ezen kötelezettségét. 199 Ekkor írja az alispán, hogy a mezőrendészeti kihágások megfékezése „lévén az egyik út, melyen magukat vagy elismerésre, vagy megrovás terhére érdemesítendik". 200 411/1849, nov. 8., némileg módosítva 483/1849. dec. 5. Mfj. alatt ismételten kéri. 201 492/1849. dec. 5. Mfj. 3°2 493'1849. Mfj., ill 1074/1849. dec. 6. polg. törvényszéki jegyzőkönyvi sz. 203 537/1849. Mfj. Dec. 20-án Iványi községet elmarasztaló ítélet kapcsán. ' m Ezt a házhatározatot lásd Beér—Csizmadia, Az 1848/49. évi népképviseleti országgyűlés. Bp., 1954. 685. p. - Házhatározat az 1848/49. évi országgyűlés egyik - rendszerint a kép­viselő — házának törvényt helyettesítő jogforrása. (A törvénytől főleg abban különbözik, hogy az országgyűlésnek egyik háza szavazta meg és a király nem szentesítette.) 2<b Az igaz viszont, hogy ez a törvény megadja a szüret idejének kitűzési jogát azoknak a megyéknek, amelyek 1836 előtt a szüret idejét közvetlenül szokták kijelölni. 20(3 164/1849. szept. 24. Mfj. 307 299/1849. okt. 10. Mfj. - Azt szóváteszi az alispán, hogy miért ilyen későn jelenti az ügyet a főszolgabíró, ha a vókányiak már a termés összeírását is megakadályozták. 208 168. és 169/1849. Mfj. (szept. 25. és 26.) 209 285/1849. Mfj, 210 A Magyarországban ideiglenesen behozandó bírósági szerkezetet és perrendtartást tárgyaló határozatok 9. §. c) és d) pontja. Manifestumok 226. p. 211 1077/1850. Mfj. iromány ad 6-tal jelzett rész. 212 2312/1851. (ápr. 9.) Mfj. (A pécsi, a siklósi és a hegyháti (mágocsi) járás főbíróit szó­lítja fel a megyefőnök.) 213 A jövedelemadó-bevallás a Bm. L. 104 Baranya vm. adószedőjének iratai, b) Adóval­lomások 1850—51. csomóban (Dárdai járás, Bellye község) van. 214 A szőlődézsmát csak a kiegyezés után szüntetik meg. 1868. évi 29, tc. 31. §-a szerint az 1868. évre már nem jár a dézsma. 215 2136/1851. (ápr. 1.) és 2422/1851. (ápr. 14.) Mfj. 216 MOKI. 106/1850. máj. 14. sz. rendelet 1. és 5. pontja. 217 Pl. a becefai lelkész jelezte 1851. ápr. 24-én, hogy a falu külön legeltet. - Valószínű a saját állatai mellé nem volt gazdaságos a lelkésznek pásztort fogadni. 218 2673/1851. ápr. Mfj. (Ezeken túl még a nagyobb Viszló és Kővágószőlős 2673/1851. Mfj., továbbá Vasas 2682/1851. Mfj. is több csordában kívánja állatait legeltetni.) 219 2350/1851. (ápr. 11.) Mfj. - A falvak lakosainak számaként az 1850. év végén tartott újoncozásnál figyelembe vett népességet szerepeltettem. 220 2760 1851. (ápr. 29.) Mfj. - Bodafa marhatartói hasonló jellegű kérése 23591851. Mfj. 22J 1732 1851. Mfj. - Megjegyezzük, hogy a vármegye 1846-ban (2901/1846. közgyűlési jegyzőkönyvi szám) megengedi az éjszakai legeltetést közös pásztor őrizte nyáj esetén. Éjjel az egyéni legeltetés már akkor tilos. 222 169/1851. jan. 8. Mfj. (A mohácsi járás területe 121 440 kat. hold, népessége 42 057 fő, községek száma 36. Benne van Mohács város 9392 lakossal és 26 191, 5 kat. holddal.) — 1856. évi adatok (!) A MOKI. II. rész 21/1856. sz. hirdetményből. 223 4829, 1850. (aug. 17.) Mfj.

Next

/
Oldalképek
Tartalom