Baranyai helytörténetírás. A Baranya Megyei Levéltár évkönyve, 1980. (Pécs, 1981)

TANULMÁNYOK ÉS FORRÁSOK BARANYA MEGYE FEUDÁLIS ÉS KAPITALISTAKORI MEZŐGAZDASÁGÁNAK TÖRTÉNETÉBŐL - Fűzi János: Megjegyzések gróf Károlyi Gyula reakciós birtokpolitikai tevékenységéhez a harmincas években

71 Bm. L. Szociális összeírás 1938. Baksa, illetve Beremend, Berkesd. 12 Bm. L. Szociális összeírás 1938. Bikal, Görcsöny. 7! Bm. L. Szociális összeírás 1938. Boda, Csonkamindszent, Felsőegerszeg. ''' Bm. L. Szociális összeírás 1938. Hosszúhetény. 75 Horthy Miklós titkos iratai. Kossuth Kiadó 1962. 209-215. o. 7(i „1936. július 1-től 1942. december 31-ig részben tulajdonul, részben haszonbérletként összesen mintegy 363 000 kh föld és 2100 házas belsőség biztosíttatott földbirtok-politikai célra. A megszerzett házhelyek száma meghaladja a 31 000-et. Emellett 18 csoportos telep is létesült. Ezek közül 5 falu jellegű, a többi hozzátelepítés. A birtokpolitikai célokra megszerzett területből 118 000 kh - kereken 72 millió P értékben — tulajdonul került az állam rendelkezése alá. Birtokpolitikánk egészen az utolsó időkig a kényszer-igénybevételt csak ott alkalmazta, ahol a kérdés megoldására más mód és lehetőség nem volt. Ennek dokumentálására szolgál, hogy a birtokpolitikai célokra tulajdonul megszerzett ingatlanok fele (58 500 kh) szabad kézből való vásárlás. 36 000 kh pedig állami elővásárlás útján került rendelkezésünk alá. A házhely és földhözjuttatottak száma 51 000." Horthy Miklós titkos iratai i. m. 357-358. o. 77 Horthy Miklós titkos iratai i. m. 362. o. (1943-ban.) 78 Bm. L. B-M. lev. 307-373. Károlyi Gyula „tanulmánya". 7:i Bm. L. B-M. lev. 307-374. Károlyi Gyula „tanulmánya". 60 Bm. L. B—M. lev. 307-373. Károlyi Gyula „tanulmánya". 81 Bm. L. B-M. lev. 307-374. Károlyi Gyula „tanulmánya". 82 Bm. L. B-M. lev. 307-374. Károlyi Gyula „tanulmánya". 83 Bm. L. B-M. lev. 307-374. Károlyi Gyula „tanulmánya". M Bm. L. B-M. lev. 307-377. A hercegi birtok adatai 16. pont. 85 Bm. L. B-M. lev. 307-373. (Bóly-Békás, Fanny, Palkonya-Kövesd adatai.) 86 Bm. L. B-M. lev. 307-377. A hercegi birtok adatai 26. pont. 87 Németbólyban, a hercegi gazdaságban 157 szarvasmarha, 88 ló + csikók, Németpal]<onyán 52 szarvasmarha, igáslovak voltak. Bm. L. Szociális összeírás 1938. Németbóly, Németpalkonya. A hercegi birtok legnagyobb uradalmában, Fürgéden a következő állatállomány volt: 60 ló (30 pár) — igás — 164 ökör (82 pár) — igás — 4 szamár (2 pár) - igás 120 tehén 71 üsző 1840 juh 220 anyakoca 484 hízódisznó 695 süldő 16 kan Bm. L. B—M. lev. 307—377. A fürgedi gazdaság üzemi leírása. 8S A saját kezelésű birtokai után adóalapként a következő jövedelmeket vették figyelembe az adóhatóságok: 1939 1940 195 033 P 485 199 P Az 1940-es jövedelem, mint adóalap ellen személyes panasszal fordult a herceg Reményi Schneller Lajos pénzügyminiszterhez, aki 1942. V. 12-i keltezésű levélben értesítette a panaszost, hogy jövedelmét, mint adóalapot 485 199 P-ről 306 185 P-re mérsékelve ismerték el. Különbségként „a gazdaság továbbviteléhez szükséges év végi terménykészlet" értékét vonták le. Bm. L. B-M. lev. 307-381. (1942. V. 12. Reményi Schneller levele.) A saját kezelésű birtok jövedelméhez hozzájött még a bérbe adott birtokok tiszta jövedelme, ami 5150 kh után az évi bérleti díj. (Gyakorlatilag csak a kegyúri kötelezettségek jelentettek — nem számottevő — terhet, főként természetbeni fa juttatásról volt szó.) 1937-1939 között átlag 27 pengős búza árral számolva 139 050 P-t tett ki a bérleti díj. Bm. L. B-M. lev. 307-377. A hercegi birtok adatai, illetve 43. pont, 42. pont. 89 Lásd a 15. sz. jegyzetben az ozorai plébánoshoz írt hercegi levélben ,, . . . a hatóságokkal kívánok érintkezésbe lépni." i; Bm. L B-M. lev. 307-377. A hercegi birtok adatai 46. pont. :| Magyar Statisztikai Közlemények. Uj sorozat 86. köt. 60*-63.* o.