Baranyai helytörténetírás. A Baranya Megyei Levéltár évkönyve, 1980. (Pécs, 1981)

TANULMÁNYOK ÉS DOKUMENTUMOK BARANYA MEGYE NEMZETISÉGEINEK TÖRTÉNETÉRŐL - Tegzes Ferenc: Statisztikai források Baranya megye nemzetiségtörténetéhez a két világháború között (1926, 1938)

38 Az 1930. évi népszámlálás hasonló arányokat mutat, mint az 1938. évi felmérés. 39 Az 1926-os felmérés hiányzik. 40 1929-ben jött létre Hernádfa és Rónádfa egyesüléséből. 41 1934-ben Máriagyüdre változott a neve. 42 Az 1938-as felmérés által kimutatott 211 fő magyar csökkenő tendencia eredménye. Az 1930. évi népszámlálás 243 főt írt össze. Az 1941. népszámlálás nem mutat eltérés. 43 A magyarok számát illetően egyenesvonalú fejlődést mutat az 1930. évi és az 1941. évi népszámlálás eredményeit vizsgálva, a németek lélekszáma csökkenést mutat. A szlovák nemzetiség számának növekedése feltűnő: 1930-ban is még csak 7 fő. 44 1 930-ban csatolták hozzá Monyorósd, Alsóegerszeg községeket. 45 Az 1930-as felmérés adatai megegyeznek az 1930. évi népszámlálás eredményével. 40 1933-ig Ráctöttös volt a neve. 47 1929-ben egyesült Rónádfával Gyöngyfa néven. 48 Az 1926-os felmérésben az összlakosság 683 fő, a nemzetiségi megoszlásban 5 fővel többet tüntettek fel. 49 Az 1938. évi felmérésnél gépelési hiba történt. 1000 némettel kevesebbet írtak, mint a valóság (vesd össze a vallási táblázattal). 50 Az 1938. évi felmérés adatai megegyeznek az 1930. évi népszámlálás eredményével. 51 Az 1930. évi népszámlálás eredménye: magyar 2668, német: 8, szlovák: 4, cigány: 102. Az 1941. évi népszámlálás anyanyelvi megoszlása: magyar: 3068, német: 35 (lásd: Füzes). 1936-ban Sásdhoz csatolták. 53 Az 1920. évi népszámlálás anyanyelv szerint: magyar 219, német: 420. — Az 1930. évi népszámlálás anyanyelv szerint: magyar 307, német: 303. — Az 1941. évi népszámlálás anyanyelv szerint: magyar 242, német: 345 (lásd: Füzes). — Az 1941. évi népszámlálás nemzetiség szerint: magyar 401, német: 86. 54 Az 1926. évi felmérés „egyéb" rovatában szereplő 200 fő valószínűleg szerb. Ezt a tényt támasztja alá a bejegyzés, mely szerint a községben görög keleti templom és iskola van. A görög keleti vallást a szerbek követték. Mivel az előre elkészített formanyomtatványon sem „szerb", sem „görög keleti" rovat nem volt, ezért vették sok esetben az „egyéb" rovatba őket. Az 1938. évi felmérés eredménye megegyezik az 1930, évi népszámlálás adataival. A szerbek számának nagyfokú csökkenése az optálásokkal függ össze. 55 Az 1926-os felmérésben a nemzetiségi adatokat tüntették fel. A kimutatás A/1 számú rovatának bejegyzése szerint 1770 körül német lakosság bevándorlása történt. r,r> Az 1938-as felmérés „egyéb" rovatában orosz anyanyelvű értendő. 57 1934-ben egyesült Oszróval Csányoszró néven. 58 1927-ben egyesült Belvárddal Belvárdgyula néven. 59 1930-ban egyesült Magyarszék, Németszék községekkel Magyarszék néven. 60 1928-ban egyesült Mislennyel Kozármisleny néven. 61 Az 1920. évi népszámlálás szerint: magyar 120, német: 239, horvát: 16, szerb: 25. Az 1941. évi népszámlálás szerint: magyar 431, német: 8 (lásd: Füzes). Az 1938. évi felmérés adatai megegyeznek az 1930. évi népszámlálás eredményével. 02 1931-ben egyesült Botykával Botykapeterd néven. 63 Az 1926-os felmérésnél a nemzetiségi rovat nincs kitöltve (az összlakosság: 171 fő). 134 1930-ban egyesült Gerdével, Rugásddal Gerde néven. ()) Az 1926-os felmérés nemzetiségi kimutatása 4 fővel kevesebb, mint az összlakosság. Az 1930. évi népszámlálás eredménye: magyar 1979, német 203, horvát 1, szlovák 1. Az 1941. évi népszámlálás nemzetiségi megoszlása: magyar: 3058, német: 203. Az 1941. évi népszámlálás anyanyelvi megoszlása: magyar: 2664, német 596. A magyar lakosság lélekszámának dinamikus fejlődésével szemben a német nemzetiség lélekszáma igen nagy eltérést mutat, kivéve az 1941. évi népszámlálás anyanyelvi megoszlását, de itt közrejátszott a német propaganda erőteljes hatása. Az 1926-os felmérés nemzetiségi rovatát nem töltötték ki. összlakosság: 605 fő. Gy Az 1920. évi népszámlálás adatai: magyar 30, német 172. Az 1938. évi felmérés adatai megegyeznek az 1930. évi népszámlálás eredményeivel. m 1926-ban jött létre Kiskozár és Misleny egyesüléséből. (

'

9 Az 1926-os felmérés hiányzik. /0 Az 1938-as felmérés anyanyelvi kimutatásában csak 1 fő cigány szerepel, ugyanakkor a felmérésben más helyen 140 fő cigányt mutatnak ki, akik a 2 nyomortelepen élnek. Az 1938-as felmérésben szereplő horvátok (sokacok) valószínű Vizslakpusztán éltek, amely igazgatásilag a községhez tartozott. Magában a faluban nem írtak össze horvátokat.