Baranyai helytörténetírás. A Baranya Megyei Levéltár évkönyve, 1980. (Pécs, 1981)

TANULMÁNYOK ÉS DOKUMENTUMOK BARANYA MEGYE NEMZETISÉGEINEK TÖRTÉNETÉRŐL - Szita László: A dualizmuskori iskolaállamosítási törekvések nemzetiségpolitikai vonatkozásai Baranyában (1898, 1906)

46. Bolmányiban rk-ban németül és horvátul is tanítottak olvasó könyveik ugyanily nyelvűek. 47. Baranyaszentistvánban a r. k. iskolában német olvasókönyv volt. 48. Nagyárpád rk-ban a hittant németül is tanították. 49. Ugyanígy a pogányi ágh. ev. iskolában. 50. Nagybudmér rk-ban a hittan nyelvtan és olvasókönyv német nyelvű. 51. A tófűi ágh. ev.-ban a hittant németül tanították. 52. Ugyanígy a bári rk. iskolában. 53. Herczegmárok rk-ban a hittant sokácul oktatták. 54. Szederkény rk-ban a hittant németül és német könyvből tanulták. 55. Olasz közs-ben a hittant magyarul, németül, horvátul is tanították. 56. Kisjakabfalu rk-ban német olvasókönyv is van. 57. A pécsdevecseri közs-ben is a hittant németül tanítják. 58. Herczegszabar rk-ban a hittant németül oktatják. Katekizmusuk és olvasó könyvük német. 59. A zsibriki ágh. ev-ban a hittan német nyelvű. 60. Hidorban a közs-ben szintén. 61. Püspöknádasd rk-ban a hittant németül tanítják, 62. Mekényes ágh. ev. a hittan tanítása német, német anyanyelvű a hittan és olvasókönyvük is. 63. Ugyanígy a lippói rk.-ban. 64. A cseledobokai rk-ban nemkülömben. 65. Keskend r. k. el. iskolájában a hittan és olvasókönyv német. 66. Maráza rk-ban a hittan német és horvát. 67. Baranyabán r. k-ban a hittan és olvasó német. 68. Ráczmecskén a r. k. el. iskolában a tanulók németül is oktattatnak. 69. Máriakéménd községi iskolában a hittant németül tanulják. 70. A püspöklaki r. k.-ban az olvasó német nyelvű. 71. Somberek rk-ban az olvasó és hittan könyvek németek. 72. Pusztakisfalu rk-ban a hittant németül oktatják. 73. Az ivándárlai agh. ev.-ban szintén. 74. Ugyanúgy a bikali ágh. ev.-ban. 75. Alsószentmárton rk-ban a hittant horvátul tanítják. 76. Mais rk-ban a hittant németül tanulják. 77. Hidas el. iskolája az egyetlen református iskola a vármegyében, hol a hittant németül tanítják. 78. A dunaszekcsői g. keletiben is használják a németet. Vagyis összesen 78 iskolában használták a magyaron kívül más nyelvet is mi tekintve,, hogy 14 iskolából statistikát sem küldtek be, - 36.44%-ot jelent. Megjegyzem, hogy a gör. keleti iskolákon kívül mind magyar tannyelvűnek van bejelentve és legnagyobb részt államsegélyt élveznek. Felötlő, hogy igen sok iskola volt huzamos időn át a szorgalmi időben tanító nélkül. Volt olyan is hol egész éven át nem volt tanítója a rendszeresített állomásnak. (Kiskassa, Mecsekrákos fél évig). A működő tanítók közül 27 volt, kik közel jártak a túlkorosztályhoz. Tanított 11 lelkész tanító, kik közül 1 volt okleveles. Nem okleveles tanerő volt összesen 6. Igen sok iskolában semmiféle ünnepélyt nem tartottak, tehát az előíróitokat sem. Az aderjási ref. iskolában vagy a „lelkész tanít, vagy a megbízottja". Az ismétlő iskolai oktatás sok helyen nem a szabályszerű óraszámmal tartatott. A gör. keleti tanerők közül sok nem bírja oktató képességgel a magyar nyelvet, pld. Dárda, Dunaszekcső, lllocska, Bolmány, stb. E jelenségekkel szemben örömmel emelem ki a következőket, mint olyanokat, melyek merőn rácáfolnak arra, mintha bármely tárgy tanításánál a német, szerb, horvát vagy bármely nyelvre akár mint oktató, akár mint kisegítő nyelvre szükség volna. A ráczmecskei gör. kel. iskolában magyar ajkú van és azt is magyarul oktatták, pedig kezdő I. oszt. volt. A kisvaszari községi iskolában a tanulóknak csak 1/6 része volt magyar, a hittant mégis magyarul oktatták, holott az osztálytanító még használt német ABC-t és olvasókönyvet. Baranyavár r. kath. iskolájában 89 tanuló közül 66 horvát anyanyelvű volt; daczára ennek és azon körülménynek, hogy az iskolát csak 8 magyarajkú látogatta, a tannyelv teljesen magyar volt.