Baranyai helytörténetírás. A Baranya Megyei Levéltár évkönyve, 1980. (Pécs, 1981)

TANULMÁNYOK ÉS DOKUMENTUMOK BARANYA MEGYE NEMZETISÉGEINEK TÖRTÉNETÉRŐL - Szita László: A dualizmuskori iskolaállamosítási törekvések nemzetiségpolitikai vonatkozásai Baranyában (1898, 1906)

1909. Junius 15 Szalántai körjegyzőség kimutatása a Pécsi Járás főszolgabírójához a község nemzetiségi viszonyairól Tekintetes Főszolgabíró Ür! A tervezett szalántai állami iskola ügyében feltett kérdésekre válaszom a következő: ad 1. Mennyi Szalántán a lakosság száma? 799 ad 2. Ezen lakosság hány Százaléka magyar? hány német? és hány horvát? magyar van 158 német van 8 horvát van 633 összesen: 799 A 158 magyarból 100 lélek esik az eszterági puszta uradalmi cselédségeire. ad 3. a szalántai tankötelesek száma? mindennapiak Szalántáról 56 az ezen községhez csatolt eszterági pusztáról 16 összesen : 72 a szalántai óvodakötelesek száma: 74 Jegyzet: A közoktatásügyi miniszter úrnak 1907. július 8-án 2085/1907. ein. sz. utasítása alapján az óvóköteles korú gyermekek összeírása átalánosságban teljesen mellőztetik és így ezen adatokat a születési anyakönyv segítségével kellett megállapítanom és pedig: 1904. évrőli születés van, tehát 5 éves gyermek 23, 1905. „ „ „ „ 4 „ „ 22, 1906. „ „ „ „ 3 „ „ 29. összesen: 74 ad 4. Hány tanköteles jár jelenleg Szalántáról a németii iskolába? mindennapi jár Szalántáról 56 a hozzácsatolt eszterági pusztáról 16 összesen: 72 Megjegyzem, hogy a németii iskolát 55 mindennapi iskolás is látogatja, összesen 127 ad 5. a németii iskolában van-e kellő férőhely? igen van, mert a tanterem hossza 10 méter szélessége 6,3 méter magassága 3,1 méter ad 6. A környékbeli községek milyen ajkú lakosok és milyenek ezen községekben a tanviszonyok? Németiben tiszta horvát. Átában horvát (egy csekély bevándorolt németséggel, a lakosság 1/5-öd része). Szőkéden horvát (egy csekély bevándorolt németséggel és annál kevesebb magyarsággal). Fele horvát, fele a többiajkú. Pogányban horvát (egy csekély bevándorolt németséggel). Horvát 2/3-ad rész, németség alig 1/3-ad rész. Szilvás tiszta magyar. Szőke tiszta horvát, kik azonban már magyarul beszélnek. Bosta tiszta magyar. Garé tiszta magyar. Bisse tiszta magyar. A tanviszonyok általában véve kifogástalanok ezen községekben. Szalántát és Bostát érdeklőleg lehetne mondani, hogy azért nem mindenben kielégítő, mert messze utat kell az ifjúságnak megtennie, míg iskolájába ér és onnan ismét haza. — Az utat naponként négyszer teszi meg, tehát már ebbe kimerül. Hogy a szilvási iskolába járó szőkéi horvát ifjúság miért beszél jobban magyarul mint a Németibe járó szalántai horvát ifjúság, abban leli mcgyarázatát, hogy a szilvási iskola tannyelve emberemlékezet óta magyar, ott horvát szót az iskolában hallani nem lehet!