Baranyai helytörténetírás. A Baranya Megyei Levéltár évkönyve, 1980. (Pécs, 1981)

TANULMÁNYOK ÉS DOKUMENTUMOK BARANYA MEGYE NEMZETISÉGEINEK TÖRTÉNETÉRŐL - Szita László: A dualizmuskori iskolaállamosítási törekvések nemzetiségpolitikai vonatkozásai Baranyában (1898, 1906)

Kassád: Ingyen rendelkezésre bocsátja az új iskola telkét. 550 horvát lakosa van, egyetlen magyar, az iskola tannyelve horvát—magyar. Kernend: Német nemzetiségű falu. Ingyen az állam rendelkezésére bocsátja az iskolához szükséges telket, s alapvagyonából évi 707 forintot. Magyarosodás szempontjából fontos az új iskola. Lancsuk: Iskolaépületét ingyen az állom rendelkezésére bocsátja, a személyi kiadások fejében. A szerb anyanyelvűek érdekében szükséges a magyar tannyelvű állami iskola felállítása, a túlsúlyban lévő németség magyarosodása mellett. Lipova: A falu német és szerb lakossága rendkívül szegény, a tantermeik szűkek, a gyermekek kiszorulnak az iskolából. Az állami iskola nemzetiségi szempontból szükséges. Magyarbóly: Szerb, német nemzetiségű község. Három (német, szerb) iskola van, amelyek igen rossz állapotban és főleg gyengén működnek. Háromból egy erős állami iskola szervezését sürgős feladatnak tekintik. Nádasd: Iskolájának alapvagyana évi 20 Ft, amelyet egy állami iskola felállítása esetén egyéb községi jövedelmekkel együtt felajánl. Püspöklak : Pénzsegéllyel és ingyen telekkel járulna hozzá az állami iskola létesítéséhez. Szederkény: Iskolaalapja évi ötven forint, amelyet állami népiskola felállítására ajánlott fel. Vállalta a tanító teljes fizetésének fedezését. A magyarosítást szolgálná egy iskola megszervezése. Dencsháza : Ingyen telket ad és a tanító jövedelmét is vállalta. Az iskolaügy „törvényszerű" rendezése indokolta az állami elemi iskola felállítását. A felterjesztett 127 községből mindössze 10-nek volt némi esélye, hogy állami elemi iskolát szerveznek területén. Ez a tervezett államosítási akdióban számításba jöhető községek 13,7%-a volt csupán. Mind a tíz iskola a nemzetiségi falvakban került volna megszervezésre. Valamennyi község jelentősen hozzájárult volna telekkel, vagy iskolai alapvagyonának felajánlásával a személyi jellegű kiadásokhoz is. Többnyire nemzetiségi szempontok szerepeltek az államosítás indokául, ahogy ezt dokumentáljuk munkánk függelékében közrebocsátott alispáni jelentések, valamint kimutatások alapján. A VKM Baranyában 10 iskola államosítása, illetve állami iskola létrehozása mellett döntött. Véleményét nem indokolta. Ha azonban a községek és a tankötelesek nemzetiségi hovatartozását vizsgáljuk, Dencsházát kivéve valamennyit nemzetiségi lakosságú falvak közé sorolhatjuk. A vármegye által javasolt 127 község között több olyan magyar lakosságú falu található, amely nagyobb áldozatra volt képes egy állami iskola megszervezéséért, a minisztérium választása mégsem esett rájuk. Kétség kívül az anyagi tényezők jelentős szerepet kaptak, mert az államosítási tervbe vett falvaknál akadtak bőven teljesen délszláv vagy német nemzetiségi struktúrájú falvak is, azonban nem tudtak, vagy nem voltak hajlandók semmit az állami iskolára felajánlani. Több horvát falu ki is nyilvánította, hogy ragaszkodik anyanyelvi oktatáshoz és nem kívánja az állami iskola megszervezését. 1898-1899 között végzett felmérések, s a minisztérium által hozott döntések alapján megszervezendő állami népiskolák nem volósultak meg. Az iskolaállamosítási törekvések, amelyek alatt a nemzetiségi községekben szervezendő népiskolák felállítását kell értenünk elsősorban, nem valósultak meg, de nem is merültek végleges feledésbe. A századfordulót követően ismét jelentős felmérésekre, s a magyarosító iskolapolitikát karakterisztikusabban bemutató tervezésekre került sor. Ezek a munkálatok is a nemzetiségi viszonyokba engedtek betekintést és egyben mutatják azt is, hogy a dualizmuskori Magyarország kormányzati