Baranyai helytörténetírás. A Baranya Megyei Levéltár évkönyve, 1980. (Pécs, 1981)
TANULMÁNYOK ÉS DOKUMENTUMOK BARANYA MEGYE NEMZETISÉGEINEK TÖRTÉNETÉRŐL - Szita László: A dualizmuskori iskolaállamosítási törekvések nemzetiségpolitikai vonatkozásai Baranyában (1898, 1906)
A DUALIZMUSKORI ISKOLAÁLLAMOSÍTÁSI TÖREKVÉSEK NEMZETISÉGPOLITIKAI VONATKOZÁSAI BARANYÁBAN (1898, 1906) SZITA LÁSZLÓ Bevezetés Az 1868. évi XXXVIII. tc. ,,Az állam által állított népoktatási tanintézetek"-ről című VI. fejezete, 80. §-ában megfogalmazta annak lehetőségét, hogy a közoktatási miniszternek jogában állt bárhol, aho'l ezt szükségesnek tartotta, tisztán államköltségen iskolákat felállítani, amelyek ,,a tankerületi iskolai tanács és tanfelügyelő hatósága alatt állnak." Gönczy Pál ugyanebben az esztendőben írt s a magyarországi népoktatást bíráló kitűnő tanulmányában élesen utalt arra, hogy az egyház mereven ragaszkodik a felekezeti iskolák fenntartásához még olyan körülmények között is, amikor azok nívón aluli viszonyok között vannak. Schwarcz Gyula a közoktatás reformjáért írt munkáiban, már a népoktatási törvényt követő esztendőben, nemcsak az egyházi elemi iskolákat bírálta, hanem világosan rámutatott arra is, (amelyet dolgozatunk és forrásközleményünk kíván alátámasztani) hogy a kiegyezést követő kormányzati politikában a népoktatásügy sokadrendű kérdéssé süllyedt. Követelte hogy ,, . . . állítson a magyar állam új tanodákat ott és annyit, ahol és amennyit bír, és ezen tanodák legyenek azután közös nemzeti tanodák, vallásfelekezeti színezet nélkül, s egyúttal a vallásfelekezeti tanodákra nézve valódi mintatanodák is ... " Ugyanakkor rendkívül élesen mutat rá, hogy az állami költségvetés kultúrára irányzott része alkalmatlan a népoktatás iskolahálózatának fejlesztésére. Az egyházi elemi iskola (felekezeti iskolák) s bennük természetesen az adott egyházak ideológiai és módszertani irányítása, az állam számára a dualizmus e korszakában akkor is legyőzhetetlen ellenfélnek számított, ha az állam a népiskola rendszer korszerűsítésére a költségvetésben adottak többszörösét fordította volna. De az állami tanügyi főirányítás is vonakodva, kevés elszánt tanügyi vezetőtől támogatva, alapított állami elemi iskolákat. Mindenütt az egyházi hatóságok kemény ellenállásával kellett megküzdeni. A történeti Magyarország területét megvizsgálva az 1868. évi népiskolai törvényt követő négy évtizedben az állami iskolák száma a következőképpen alakult:
