Baranyai helytörténetírás. A Baranya Megyei Levéltár évkönyve, 1980. (Pécs, 1981)

TANULMÁNYOK ÉS DOKUMENTUMOK BARANYA MEGYE NEMZETISÉGEINEK TÖRTÉNETÉRŐL - Krisztián Béla—Timár György: Adatok a magyar—szlovák művelődéstörténeti kapcsolatokhoz (Papanek György)

ADATOK A MAGYAR-SZLOVÁK MŰVELŐDÉSTÖRTÉNETI KAPCSOLATOKHOZ (PAPANEK GYÖRGY) KRISZTIÁN BÉLA-TIMÁR GYÖRGY A Duna-menti népek kapcsolatai térben és időben a messze távolba nyúlnak. Sokféleségük ellenére számos közös vonást hordanak, amelyek többsége mindegyik nép számára értékes hagymányok, tudományos eredmények forrását jelenti. Ezek feltárása, megismerése, éppoly fontos a jelen, mint a jövő számára'. Baranya és Pécs kultúrtörténetében sok kiemelkedő egyéniség van, akik munkájukkal nagyban hozzájárultak az itt élő népek közös múltja megörökítésében. Ezek közé tartozott Papanek György (1738-1802) Olasz község egykori plébánosa, aki elsőként foglalta össze a szlovákok történetét. Korszaiknyitó — ma már kritikailag értékelt — műve 1780-ban jelent meg Pécsett és méltánytalanul fejlődött ki a baranyai kultúrtörténetből.

1 1. Baranya megye változatos történelme során számos népet és kultúrát fogadott be. Rövidebb vagy hosszabb ittlétük, munkájuk maradandó nyomot hagyott. A baranyai történelemben is feltűnnek a szláv, illetve szlovák elemek, amelyek 830 körül, a Dunától északra, a volt avar birodalom határterületein létesült két szláv fejedelemségből érkeztek a Dunántúlra (a Nyitra körüli és a Morva menti szláv fejedelemségekről van szó.) A nyitrai hamarosan elvesztette önállóságát. Az első morva fejedelem, Mojmér, 833 táján elűzte az akkor még pogány Pribinát, aki a Conversio Bagvariorum et Carantanorum szerint Hludowic (II. Lajos bajor király) hűbérese, Ratbod határőrgrófhoz ment. Együtt mentek aztán II. Lajoshoz. Pribina ekkor keresztelkedett meg a salzburgi érsekséghez tartozó, ma alsó-ausztriai Treismában Pribina azonban összekülönbözött Ratboddal és nemsokára a bolgárokhoz pártolt. Népével együtt vándorolva a bolgároktól Ratimar herceghez ment, aki korábban — 823-ban — még mint a frankok-bajorok vazallusa jutott a Száva vidéki fejedelemség birtokába. Ratimar elűzése után Pribina Salacho gróf közvetítésével kibékült Ratboddal, hűséget fogadva II. Lajosnak. Ekkor kapta Pribina a Zala környéket hűbérbirtokul és itt teremtette meg a zalavári (Moosaburg —Mocsárvár) birtokszervezetet, a feudális földtulajdonforma egyik első jelentkezési formáját a Dunántúlon. Pribina népe — mint a legkeletibb frank-bajor hűbéresek — eljutott más stratégiai pontokra is, templomokat építve, ezzel képviselve a korai államszervezést- és a frank—bajor egyházépítő törekvéseket.' Pribina kérésére - mint azt a bajor Conversio írja - Liupram érsek Salzburgból mesterembereket küldött, akik ,,. . . Priwina városában (Zalavár — K. B.) egy tiszteletreméltó templomot építettek . . . továbbá a