Baranyai helytörténetírás. A Baranya Megyei Levéltár évkönyve, 1980. (Pécs, 1981)

TANULMÁNYOK ÉS FORRÁSOK BARANYA MEGYE FEUDÁLIS ÉS KAPITALISTAKORI MEZŐGAZDASÁGÁNAK TÖRTÉNETÉBŐL - Fűzi János: Megjegyzések gróf Károlyi Gyula reakciós birtokpolitikai tevékenységéhez a harmincas években

ül 320/1849. okt. 15. Mfj. - A hegyháti járásét hiánypótlásra visszaküldik, mert abban „a honvédek név szerint leírva nem találtattak". ü2 7018/1850. nov. 28. Mfj. e3 7092/1850. dec. 3. Mfj. 64 Himesháza és Monostor, ill. Kiscsány és Vajszló vitájáról 7293, ill. 7303/1850. dec. 11. Mfj. cr

' 7427/1850. Mfj., 7571/1850. Mfj. ü(i 7534/1850. Mfj. - Monyoródi Sipter Miklós kérte fia felmentését. ti7 1999/1851. márc. 28. Mfj. ü8 2642/1851. Mfj. — A századparancsnok meri vállalni, hogy a jogszerűen nem követelhető összeg behajtását megindítja. A megyefőnök viszont nem kíván tudni az összeg beszedéséről, ezért — egészen szokatlanul — a járási főszolgabírót bízza meg, hogy közvetlenül írjon a katonaságnak. 69 459 és 2476/1851. Mfj - Desó József vállalta Molnár József helyett a katonai szolgálatot Mocsolád község újoncaként. 70 416/1849. Mfj. 71 MOKI. 31/1850. márc. 15-i Haynau hirdetés; MOKI. 42/1850. márc. 28-i III. hadseregparancsnoki rendelet. — Ilyen esetben be kellett fizetni a hadsereg külön pénzügyi alapjába Magyarországon 500 frt-ot is. (RGBl. 5/1849. dec. 23-i - megjelent RGBl. 1850. évi jan. 8-i számában — belügyminisztériumi rendelet harmadik pontja szerint.) 72 Pl. 5727/1850. Mfj. — Dőry László baranyai főadószedő is ,,kegyelemből" kéri „jó szellemű" fia elbocsátását 1850. okt. 1-én. Fél év múlva elbocsátják. 2201/1851. ápr. 4. Mfj. 73 1190/1851. Mfj. 7

'' MOKi. Nr. 178/1851. aug. 8. Geringer rendelete és MOKI. Nr. 210/1851. szept. 28-i hirdetés. 75 286 és 287/1849. (okt. 7. és 9.) Mfj. 7<j 169/1849. (szept. 20.) sz. alispáni jelentés Geringerhez. 77 Manifestumok 152. p., továbbá 162. és 206. p. — Ez utóbbi hirdetés a vagyontalanoknak megengedi a katonai jellegétől megfosztott — zsinór- és paszomant nélküli, átgombozott egyenruha viselését. 78 361/1849. (okt. 30.) Mfj. 79 2257/1850. Mfj. 80 1299, 2480/1850., 1501/1851. Mfj. 81 7166/1850., 1918 és 2204/1851. Mfj. 82 Bővebben foglalkozik ezzel Faragó Miksa, A Kossuth-bankók kora. Budapest (é. n.) 112-113. p. 83 Manifestumok. Függelék 13. p. 8

'' Manifestumok 3., 10., 17., 32., 35. p. 85 Manifestumok 85-86. p. 80 73/1849. júl. 8. Mfj. 87 94/1849. Mfj. 88 1625 és 2055/1850. Mfj. és 2133/1851. Mfj. - Gáspár Pál bicsérdi lakos esetében azt írják, hogy „együgyűsége és éltes kora inkább, mint rossz szándoka okozta eme tiltott jegyek visszatartását". 89 978, 5563, 6227/1850., 2045/1851. Mfj. 90 1850. jan. 1-én 551 frt 45 krc névértékű pénzt égetnek el a pécsi „fővárta" előtt. 2869/1850. Mfj. (A Kossuth-bankóknak a katonai parancsnoksághoz megsemmisítés végetti átküldését Haynau 1849. július 1-i utasításának 7. §-a rendeli el. Manifestumok 93. p.) 91 Vesd össze: Berzeviczy Albert, Az abszolutizmus kora Magyarországon. II. kötet. 104. p. 92 Vesd össze: Náray János, Pécsi Krónika 1848—49. és Kelemen József pécsi kanonok naplója 1849. okt. 4-i bejegyzésével. (A naplókat sajtó alá rendezte Bezerédy Győző, illetve Fényes Miklós.) Megjelentek a Baranyai Helytörténetírás 1973; Szerkeszti: Szita László, 179— 220. p. 93 Manifestumok 73. és 207. p.; 400 és 507/1850. Mfj. 94 OL. D 68. Augusz Antal tolnai ker. főbiztos iratai: 3282/1850. sz. 95 A megyefőnök jelentése az OL. D 68. Augusz Antal tolnai ker. főbiztos iratai: 3511/1850. sz. alatt. 96 OL. D 68. Augusz Antal tolnai ker. főbiztos iratai: 3424/1850. sz. 97 OL. D 68. Augusz Antal tolnai ker. főbiztos iratai: 3326/1850, ill. 4762, 4786, 4818/1850. Mfsz. 98 OL. D 68. Augusz Antal tolnai ker. főbiztos iratai: 3424/1850. sz.