Baranyai helytörténetírás. A Baranya Megyei Levéltár évkönyve, 1980. (Pécs, 1981)
TANULMÁNYOK ÉS FORRÁSOK BARANYA MEGYE FEUDÁLIS ÉS KAPITALISTAKORI MEZŐGAZDASÁGÁNAK TÖRTÉNETÉBŐL - Fűzi János: Megjegyzések gróf Károlyi Gyula reakciós birtokpolitikai tevékenységéhez a harmincas években
csökkentés lenne, mert akkor 120 közlegényből és 5 őrmesterből állt a pandúrság Somogyban.) Czindery szerint a biztonsági szolgálat másik részlegét ,,az ősrégi magyar szokás szerint többé-kevésbé még mindig fennálló hadnagy" intézmény képezné. Ezek megvannak még Somogyban és sokféle megbízatást látnak el, így: pénzkiszállítást, fontos levelek kézbesítését, végrehajtást, közmunkáknál felügyeletet. Sok évvel ezelőtt a rablók üldözésére is használták őket, de a pandúrok számának erőteljes szaporítása óta, már csak ritkán, mivel ehhez kevesen is vannak. Czindery 36 éves szolgálatának tapasztalata alapján azt állítja, hogy a hadnagyok megbízhatóbbak a megyei szolgáknál, és gyakran a hivatalokat is felülmúlják. A hadnagyokat a tehetős parasztság soraiból kellene kiválasztani. Adó-, közmunka- és katonai szolgálat alóli mentességet kapna nemcsak személyére, de egész családjára, ami — szinte feudális előjogként — mindaddig öröklődik a családban, amíg a 13 pontban felsorolt szolgálatot valamelyik családtag el tudja látni. A hadnagyot Czindery kiemelkedőnek tartja a parasztok közül, ,,a paraszt veleszületett büszkeségét kell ébrentartani és hiúságát legyezgetni. Közvetlenül a szolgabíró alá rendelendő és a községi elöljáróság is tartozzék neki engedelmeskedni. így elszakasztják a hadnagyot a parasztoktól és ha a közigazgatás tisztviselői jól bánnak vele, a tűzbe is belemegy". 116 Talán kissé hosszan ismertettem Czindery javaslatát, de azért tartottam szükségesnek, mert a parasztvármegye 11 ' csökevényeként Somogyban még meglevő hadnagyi intézménynek a változott viszonyok közötti felújításáról valószínűleg ez az utolsó elképzelése. (Annak, hogy Somogyban mennyi hadnagy volt, nem tudtam utánanézni, az viszont tény, hogy a Somogytól ekkor Baranyához csatolt Sellye község 1847—48-as dicalis adókivetésében szerepel a hadnagy és a hadnagyot sem a hadi-, sem a háziadóval nem rótták meg.) B) A magyar főurak egyik csoportjának a közbiztonság megteremtésére irányuló törekvését Bécs vonja a maga irányítása alá. Kempen altábornagy, a pozsonyi kerület katonai parancsnoka elnökletével 1849. május 27-én tartott gyűlésen a magyar mágnások 90 000 frt-ot ajánlanak fel a gerillák elleni őrsereg (Landeswache) felállítására. Ebből egyelőre két század gyalogságot és fél század lovasságot szándékoznak szervezni. Kempen ebben már június 2-án a későbbi magyarországi csendőrség magját látja. 118 A csendőrség intézményét az osztrákok Észak-Olaszország megszervezésével 1814-ben készen vették át a franciáktól. Az itteni csendőrséget általában a közrend- és közbiztonság fenntartására használták, de háború esetén hadműveleti célokra is igénybevehető volt. Bevethették az ellenség ellen is, alkalmazhatták katonai —rendőri feladatokra. Az első osztrák szervezésű csendőralakulatot Krakkóban állítják fel. Krakkó (és közvetlen környéke) 1815-től jogilag független városállam a porosz, az orosz és az osztrák uralkodók közös védnöksége alatt. Krakkót 1846-ban megszerzi Ausztria és egy év múlva már csendőrség működik itt is. 119 A következő lépés a magyarországi csendőrség felállítása volt. Az osztrák kormány a zsandárság magyarországi felállítására Haynau kineveztetésével egyidejűleg megteszi az előkészületet. Az erre vonatkozó belügyminiszteri előterjesztést 1849. június 3-án tárgyalja a minisztertanács és ezt a császár is jóváhagyta. A szervezést azonnal megkezdik. Magyarországon az első zsandárezredet Pozsonyban állítják fel és erre kívánja felhasználni Haynau a pozsonyi mágnásgyűlésen felajánlott összegeket is. 120 Az osztrák birodalom egész területén a csendőrséget az 1850. január 18-i pátenssel rendszeresítik.
