Baranyai helytörténetírás. A Baranya Megyei Levéltár évkönyve, 1980. (Pécs, 1981)
TANULMÁNYOK ÉS FORRÁSOK BARANYA MEGYE FEUDÁLIS ÉS KAPITALISTAKORI MEZŐGAZDASÁGÁNAK TÖRTÉNETÉBŐL - Fűzi János: Megjegyzések gróf Károlyi Gyula reakciós birtokpolitikai tevékenységéhez a harmincas években
Ide vágó rendelkezésnek fogható fel az is, hogy fontosabb intézkedéseknél a főbíró k na k és a segéd-szolgabíróknak szinte kötelezővé teszi a megyefőnök, hogy ne currens útján intézkedjenek, hanem saját maguk látogassák végig a kerületüket és magyarázzák meg az intézkedések előnyeit. m Továbbá ide sorolandó az is, hogy az ideiglenes jelleggel kinevezett tisztviselőknek figyelmét felhívogatja a megyefőnök arra, hogy a jelentősebb intézkedés mikénti végrehajtása „lévén egyik út, melyen magukat méltányos elismerésre vagy megrovás terére érdemesítendik".'*' Megemlíthető még az az eíképezés is ,hogy a minden jegyzőség számára megrendelt hivatalos lapot - a Magyar koronaországot illető országos törvény- és kormánylapot —, amelyben a fontosabb rendeletekhez még a rendelkezés előnyeit bizonygató oktatást is csatolnak, minden falusi jegyzőknek a lakossággal ismertetnie kell. De emellett még a járási tisztviselők kötelességévé is teszik, hogy ' a felsőbb rendeskezéseknek „oktatólag" a nép tudomására juttatásáról gondoskodjanak, mert „a népnek izgatásra fogékonyságát főleg a törvények, törvényes szabá r lyok és rendeletek késedelmes, tökéletlen, vagy éppen elmulasztott hirdetésének tulajdonít"-ja a soproni kerület főispánja 1851. márciusában. 106 Ahhoz, hogy a megye vezetősége a hatalmas méreteket öltő — és a népre újabb és újabb terhet jelentő — jogszabályanyagot az osztrák érdekeknek megfelelően tudják értelmezni és magyarázni, szükség volt arra is, hogy a kormány félhivatalos napilapjait olvassák. Ezért felsőbb utasításra már 1849. decemberében megrendelik a megyefőnökség számára a Wiener Zeitung, a Pester Zeitung és a Magyar Hírlap című napilapokat a megyei házipénztár terhére. 10 ' A forradalom szereplőinek megtorlásával és a forradalom tárgyi emlékeinek megsemmisítésével egyidejűleg megkezdik a forradalomellenes magatartásukért károsodottak jutalmazását és sérelmeik megtorlását. A megyéi közigazgatási tisztviselőkkel e vonatkozásban majd később foglalkozunk, most csak az e körön kívül esőkkel kapcsolatos intézkedéseket érintjük. A belügyminiszter elrendeli a katolikus papok forradalom alatti sérelmeinek felkutatását, hogy ezeket megtorolhassák. Hivatalos megkeresésre Cseh megyefőnök - a járási főbírák jelentése alapján — öszeállítja és a főispánhoz felterjeszti ezek jegyzékét. 108 Érdekes, hogy míg Tolna megyében csak egy, Somogyban pedig kettő katolikus pap károsodott a Rebellenherrschaft alatt'"' 1 , addig Baranyából kilenc katolikus pap sérelmét jelentik be. Három baranyai pap sérelme közelebbről nem állapítható meg az iratokból. Egy gyüdi ferences barát a fogság elől Szlavóniába menekült, a vaszari pap meggyőződése miatt károsodott, a vajszlóit pedig a helybeli protestánsok császárhűsége miatt inzultálták. A többi hat papot más megyéből bejövő nemzetőrök és népfelkelők viszik hosszabb-rövidebb időre magukkal. 1849 május és június havában Németi, Szabadszentkirály és Bicsérd papjait a somogyiak vitték el, Battináét Zomborba kísérik, Németbolyét Mohácsig viszik, itt elengedik," 0 Hetény papját pedig Bonyhádon tartják rövidebb ideig fogságban. 111 Más megyék nemzetőreinek szokatlan Baranya papságának császárhűsége és ennek megfelelően bánnak velük. Nemcsak a katolikus papok sérelmeinek megtorlásához szükséges adatokat gyűjtetik össze a megyével, hanem másokét is. Akad közöttük olyan tanító is, aki egyetlen sérelmet okozóját sem hajlandó megnevezni. A megye ezt „egyelőre" tudomásul veszi. 112 Gondoskodni kívánnak a császári csapatoknak rendkívüli szolgálatot teljesítők kitüntetéséről is. A megyefőnök 1849 november végén javasolja, hogy a bonyhádi Perlesz Lipótot és a vargái Schön Lipótot szolgálati éremmel (Verdienst Medaille) tüntessék ki. Ok — a császári hadsereg bizonyítványa szerint — a katonai parancs-