Baranyai helytörténetírás. A Baranya Megyei Levéltár évkönyve, 1980. (Pécs, 1981)

TANULMÁNYOK ÉS FORRÁSOK BARANYA MEGYE FEUDÁLIS ÉS KAPITALISTAKORI MEZŐGAZDASÁGÁNAK TÖRTÉNETÉBŐL - Fűzi János: Megjegyzések gróf Károlyi Gyula reakciós birtokpolitikai tevékenységéhez a harmincas években

Károlyi fél éven belül két tanulmányt is készített,

1, melyeket megküldött minden nagybirtokosnak és agrárpolitikai ügyekben kompetens személynek. Az elsőben 29 uradalom adatait használta fel, a másodikban már 133 nagybirtok anyagából vont le tendenciózus következtetést. Célja és módszere egy eleve meglevő alapállás bizonyítása. Ehhez keres adatokat, és ezeket a saját célja érdekében csoportosítva használja fel. Látásmódja sajátosan szűk, korlátolt: a nagybirtok létének és szükségességének bizonyítása. Mivel Károlyi Gyula mindkét, itt tárgyalt munkájában túlságosan leegyszerűsítve •a viszonylatokat*esak társadalmi, foglalkozási, foglalkoztatottsági adatokat elemez, ezért a dolgozatban is elsősorban ezek a szempontok érvényesülnek. Ez nem zárja ki annak az elismerését, hogy a nagybirtok és a kisbirtok gazdálkodási, gazdaságossági vizsgálata nem lenne fontos. A jelzett oknál - valamint a terjedelmi korlátoknál — fogva az ilyen összehasonlítások főleg a lábjegyzetekben szerepelnek. Az első feldolgozás 29 uradalmát Szatmár, Szabolcs, Somogy, Fejér, Tolna, Csongrád, Békés, Csanád, Pest, Zemplén, Komárom, Győr, Szolnok, Baranya megyékből válogatta össze, a másodikat „Csonkamagyarország összes vármegyéiből".

18 Mivel mindkét tanulmány azonos feldolgozási szisztémát követ, így egymás mellett szerepeltetjük az első (29 nagybirtok) és a második (133 nagybirtok) anyag adatait. Az uradalmak összterülete:

1

'

1 (29 uradalom) 241 624 kat. hold (133 uradalom) Ebből : szántó 176 130 kert, gyümölcsös, szőlő 1 655 ,, rét 27 605 legelő 33 639 nádas, füzes 2 595 ,, 241 624 kat. hold 808 339 kat. hold 580 193 8 504 70 923 142 007 6 762 808 389 kat. hold Károlyi az ez időben Magyarországon volt ezer katasztrális holdnál nagyobb gazdaságok - az első esetben, a 29 uradalom esetében - 1,86 %-át, a második esetben, a 133 uradalommal számolva 8,53 %-át veszi alapul. Még ebben az ezer katasztrális holdnál nagyobb birtokkategóriában is az első esetben 6, 87 %-os, a második esetben pedig 22,98 %-os a földterületben való részesedése a kiemelt uradalmaknak, tehát Károlyi az átlagnál jóval nagyobb uradalmak viszonyait vizsgálja.

20 A szóban forgó 133 gazdaság az ország összes gazdaságának mindössze 0,07 %-át képezi, ugyanakkor a gazdaságok összes területének 5,04 %-át adja. A művelési ágak arányának vizsgálatakor a következő képet kapjuk:

21 Földterület Országos hányad % 133 uradalom az országoshoz % esetében a 133 összterületéhez % Szántó "60,89 5.94 71,77 Kert, szőlő 3,58 1,43 1,05 Rét 6,89 6,42 8,77 Legelő 10,60 8,35 17,56 A Károlyi-féle csoportosítás már eleve hibás, megtévesztő, mert az uradalmak óriási erdőbirtokokkal is rendelkeztek, melyekkel ő nem számolt.

22