Baranyai helytörténetírás. A Baranya Megyei Levéltár évkönyve, 1980. (Pécs, 1981)

TANULMÁNYOK ÉS FORRÁSOK PÉCS TÖRTÉNETÉBŐL - Sándor László-Timár György: Pécs város 1780. évi szabad királyi oklevele

A tipikusan barokk oklevélszöveget interpunkciós írásjelek alkalmazásával tagolták. Egyes szavaknál gyakran megfigyelhető a közös betűszáros kapcsolás (nexus) és a ligaturas összevonás is. Kevésbé jelentkezik, de előfordul a szóközi és a szóvégi rövidítés, amit mindenkor zárójelesen feloldottunk a latin nyelvű privilégium-közlésünkben. Az oklevelet Mária Terézia királynő saját kezűleg aláírta. Ellenjegyzői: gróf Eszterházy Ferenc kancellár és Brunsvik József kancelláriai titkár. Külön kívánunk szólni a szabadalomlevél pecsételéséről és pecsétleírásáról, mivel jelképe, jogbiztosító tényezője volt az uralkodói akaratnak. Mária Terézia vörös viaszba nyomott 140 mm átmérőjű, úgynevezett zárt, nagyobb pecsétje arannyal futtatott réztokban van, melyet 82,5 cm hosszú, duplán fogott aranysodratú bojtos zsinórral erősítettek fel a belső hártyalapok háromszoros átfűzése után a könyvalakú oklevélgerinchez. Az alapszíneket is mutató pecséten'

0 az osztrákházi korona és a nimbusszal övezett kétfejű sas látható, mellén a cseh királyi és az osztrák főhercegi koronákkal fedett főpajzzsal. A korona alatt 1769-es év olvasható. A főpajzs kétszeres vágással és hasítással 9 mezős osztású, hol mindegyikben tartományi jelképek címertöréses e'helyezése figyelhető meg. A középső mezőre (V. mező) ráhelyezve található a nagy szívpajzs, amely négyeit és azon egy boglárpajzs. A magyar szent koronás boglárpajzs hasított, jobb oldalán vörössel és ezüsttel nyolcszor vágott 4 pólya van,

31 bal oldalán pedig vörös mezőben zöld hármashalmon aranykorona és abból kiemelkedő ezüst kettőskereszt. Körülötte a dalmát leopárdfejek (kék mezőben koronás 3 arany leopárdfej), a horvát ostábla (ezüst és vörös alapszínnel kialakított sakktáblaszerű rajzolat), a sziavon nyest (kék mezőben hullámos vágásokkal formált ezüst-zöld-ezüst pólyák, a zöldben fekete nyest fehér foltos mellel és a pajzsfőben 6 ágú arany csillag), végül a bosnyák fegyverzett kar (vörös mezőben jobbra fordult páncélos kar, aranymarkolatú kivont karddal) láthatók. A fő pajzsfej eleje (I. mező) négyeit, melynek közepében Csehország címeres szívpajzsa van, vörös mezőben kétfarkú ezüst oroszlán, fején arany korona. A jobb felső mezőben kék alapon a vörös-arany díszítésű morvaországi aranykoronás ostáblás sas figyelhető meg. Mellette, a bal felső mezőben arany alapon (a színábrázolás ezüstöt hoz, ami a typári um metszet hibájából ered) a sziléziai aranykoronás fekete sas a mellére helyezett lóhere végű ezüst pánttal látható. A pajzs jobb alsó oldalán kék alapon a felső-luzsicai (felső-lauschitzi) 3 ormos aranyfal, bal oldalán ezüst mezőben, zöld talajon az alsó-luzsicai (alsó-lauschitzi) vörös ökör van. A főpajzsfej közepe (II. mező) négyeit, melynek felső jobb részén vörös mezőben kék színű kapuval és 2 ablakkal a kasztíliai arany bástya, bal oldalán ezüst alapon az aranykoronás leoni bíbor oroszlán van. Alattuk arany mezőben 4 függőleges vörös cölöppel Aragónia és a harántosztással negyedelt felül-alul arany alapon 4 vörös cölöppel, kétoldalt pedig ezüstben egy-egy fekete sassal Szicília címerei láthatók. A főpajzsfej hátsó (III. mező) tagja négyeit, közepében Ausztria vörös színű ezüst pólyával ellátott szívpajzsával. A jobb felső mezőben zöld alapon a nem természetes ábrázolással formált (vörös szarvú, lángot fújó lófej oroszlán testtel) stájerországi ezüst párduc van. Bal oldalt Karintia 'hasított címere észlelhető, elől arany alapon 3 fekete leopárd, hátul vörös mezőben ezüst pólya. Jobbra lent a krajnai hercegség szimbóluma, ezüstben koronás kék sas, mellén arany-vörös ostáblás holddal. A negyedik mezőben bal oldalt alul ezüst alapon a tiroli koronás vörös sas van, szárnyain lóherevégű arany kocsánnyal.