Baranyai helytörténetírás. A Baranya Megyei Levéltár évkönyve, 1980. (Pécs, 1981)

TANULMÁNYOK ÉS FORRÁSOK BARANYA MEGYE FEUDÁLIS ÉS KAPITALISTAKORI MEZŐGAZDASÁGÁNAK TÖRTÉNETÉBŐL - Nagy Lajos: Gyöngyös, Okor és Körcsönye folyók régi ártere a sellyei uradalom területén (Adatok Baranya megye régi vízrajzához)

torlódó vize hajthatta, ha elérte a 11 ujjnyi szintet. Száraz évben nem torlódott a víz, ezért álltak a kerekek. Az új csatorna kiásása óta a vajszlói uradalom egyes dűlői csak azért kerültek víz alá, mert a Nádasdi csárdánál, ahol a sellyei uradalom területén ásott kanális véget ért, gát keletkezett, az megemelte a víz szintjét és az kiáradt a mélyebb területekre. Strázsay állításait, amelyek bizonyára mérnöki szakvéleményen alapultak, ma mánem lehet vitatni. Azokat a vármegye által kiküldött választmány is elfogadta és mindössze csak azt a javaslatot tette, hogy az új csatornából árkot lehetne húzatni a malomhoz, ezáltal azt több víz hajtaná.

56 A terület vízügyi rendezése nem ezzel a szerény javaslattal fejeződött be. Az 1830as évek elején egy nagyobb szabású terv kidolgozását kezdték meg, amelyet az iratok általában ,,Fekete víz rendezési terv" címen tárgyalnak. A sellyei uradalom csatornája a Gyöngyösön és a Körcsönyén levonuló árhullámokat átvezette a vajszlói uradalom területére; a besencei malom által okozott torlódások is megszűntek. Amikor azonban a Dráva megáradt, a visszatorlódó, vagy a felnyomuló víz továbbra is sok kárt okozott. A későbbi panaszos leveleket azonban már a Fekete víz rendezési tervének az irataihoz csatolták. A Körcsönye, Gyöngyös, Okor, Almás, Bodocs és a Pécs felől lefolyó vizek (amelyeket néha Tettye folyónak említenek) egységes, nagy szabályozási terve csak évtizedek alatt valósult meg a fent említett név alatt. Az egykori sellyei uradalom területén fokozatosan alakult ki a 4. sz. térképen látható állapot. A nagy szabályozás után a Gyöngyös és a Körcsönye régi árteréből csak viszonylag kis mocsaras terület maradt vissza. JEGYZETEK 1 A ferences Szt. Klára rend magyarországi birtokainak az 1760 körül végzett részletes összeírása a Baranya megyei Levéltárban (Bm. L.) található. A vajszlói uradalmat 1778 és 1792 között a Pécsi Kir. Kamarai Hivatal (Regia Cameralis Administratio Quinque Ecclesiensis), 1792 után a Pécsváradi Kerületi Jószágigazgatóság (Praefectura Districtus Pécsváradiensis) kezelte. Részletesebben I. Kopasz Gábor „A pécsváradi közalapítványi iratok" c, tanulmányát a Baranyai Helytörténetírás 1970. évi számában és Nagy István ,,A magyar Kamara 1686-1848" c. munkáját. (Akadémiai Kiadó, 1971. 227 old.) 2 Bm. L. a bólyi Batthyány-Montenuovo Uradalom iratai (BMU.) 111. cs. 113/19. 3 Bm. L. BMU. 113. cs. 168/1. Bm. L. BMU. 111. cs. 113 27. és 113/68 1. Szent Gál: az egykori Vásárosszentgál; ma Királyegyháza része. 5 Bm. L. BMU. 111. cs. 113/168/1. 6 Később Magyarszentiván; ma Királyegyháza része. 7 Bm. L. BMU. 111. cs. 113/33/6. 8 „. . . Foker, oder Körtsenyer Wasser Bm. L. BMU. 111. cs. 113/27. 9 Bm. L. BMU. 111. cs. 113/19. 10 Bm. L. BMU. 111. cs. 113/61. " Ma Drávafok kzs. 1786-ban, majd 1790-ben malmot, illetve malmokat említenek a Körcsönye drávafoki szakaszán. 12 Oszró és Kiscsány kzs.; ma: Csányoszró. ,:i Említik Zseni és Zsenyi pusztának is. A török korban elpusztult Zsen község határa. « Bm. L. BMU. 111. cs. 113/168/1. 15 Bm. L. BMU. 11. cs. 113/27.