Baranyai helytörténetírás. A Baranya Megyei Levéltár évkönyve, 1980. (Pécs, 1981)
TANULMÁNYOK ÉS FORRÁSOK BARANYA MEGYE FEUDÁLIS ÉS KAPITALISTAKORI MEZŐGAZDASÁGÁNAK TÖRTÉNETÉBŐL - Kiss Géza: Fejezetek a vajszlói vallásalapítványi uradalom nyolc évtizedes történetéből (1767-1848)
tók behozásáról Pápáról, Kecskemétről, ha éppen nem Debrecenből, lakásuk berendezéséről, fűtéséről, családjuk eltartásáról stb. . . . Mint fentebb láttuk már, a községek az uradalommal szemben is eladósodtak, az állammal szemben több évi adóhátralékban voltak. Az összeszorított életlehetőségű községek és a családok mármár alig bírták a rájuk nehezedő terheket. A községek vezetői mindent megtettek, hogy az egyes családokra eső fizetnivalót kigazdálkodjak. Forrásaik és módszereik közül bemutatjuk az alábbiakban még a legfontosabbakat. A vajszlóiak még 1806-ban telket és rétet próbálnak kérni az uradalomtól azzal az indoklással, hogy ,,. . . azokban megesendő termesztéssel . . . különb-különb szükségeinkben valamely segítséget vehessünk". 1814-ben pedig azzal igyekeznek hatni az uradalomra, hogy „Nevezetesb Terheket viselő Szegény Községeket Földes Uraságok valamelly közönséges Haszonvétellel gyiámolíttani méltóztatnak". 20 ' Minthogy telket saját használatra szerezni nem tudtak, a mezőváros főbérlőként használta az uradalom majorsági földjeinek jelentős részét és azt kiadta kisbérlőknek. Volt rá eset, hogy nemcsak az uradalomhoz tartozó jobbágyok, de pl. a nagy-csányiak is a mezővárostól béreltek földet. — Nedves években a város vállalta, hogy kifizeti a távoli legelők bérleményét és azután a polgároktól jószágonként szedet legeltetési díjat. Valami okból üresen maradt telkeket (leginkább az árvák örökségét) is kibérli a város és azután a hozzá tartozó jövedelmi forrásokat — esetleg külön-külön is hasznosítva — továbbadja kisbérlőknek."' 8 Meg kívánjuk itt jegyezni, hogy a községek közül csak Páprád rendelkezett 1 holdnyi földdel, amelyben a község szükségletére szoktak búzát, kukoricát termelni. A többiek bizonyos majorsági földek és a makkoltatás bérletével próbálkoztak. A községeknek, akárcsak az uradalomnak, egyik legbiztosabb jövedelemforrása a korcsma volt. Minthogy azonban a jobbágyoknak szőlejük nem termett, a kocsmák fertályos kocsmák voltak, vagyis a községek bort csak Szent Mihálytól karácsonyig árulhattak és viszonylag kevés volt a haszon is, mert a kimért bort a vételár és a fuvar is terhelte. A besencei korcsmára való első adatunknak nagyobb a művelődéstörténeti, mint a gazdasági értéke. Az 1794. évi községi számadásban ugyanis ezt olvassuk: ,,Az fertály esztendőbeli Korchmán a' mi Nyereség jött volna, azt az Templomon munkálkodó Asztalos Mester (kinek naponként bizonyos számú ital adatott) megitta, azért innen semmi egyébre való haszon nem jött". Az asztalos minden bizonnyal idegen volt és nem lehetetlen, hogy festéssel foglalkozott! — 1816ban egy felfogadott csapláros 23 akó bort mért el akónként 9 krajcár csappénz ellenében és a községnek maradt 87 forint tiszta haszna. 1817-től a borkocsmárlást 25 forintért bérbe adják 2 személynek és valószínűleg továbbra is ez lesz a gyakorlat, mert 1828-ban az összeírókkal el tudják hitetni, hogy a fertálykorcsma csak 6 forint jövedelmet hoz. A kocsmát általában Hídvégen és Sámodon is bérlők útján hasznosítják és inkább elviselik a kisebb, de biztos jövedelmet, minthogy több jövedelemre tennének szert a saját üzemeltetéssel. Ebben a vonatkozásban is a legnagyvonalúbb Vajszló gazdasági vezetése. Előbb részt vállal az új kocsma építéséből azzal a kikötéssel, hogy megkapja a jövedelem negyed részét mindaddig, míg az uradalom az általa befektetett összeget meg nem téríti. Az 1828. évi összeírókkal ugyan elhitették, hogy a borkorcsmárlásból, melyet maga a város kezel, mindössze 20 forint bevételük van, de a számadásokból kiderül, hogy már 1816-ban 107 akó bort mérettek ki felfogadott csapiárossal és ebből 509 forint tiszta jövedelmük maradt. A fertály korcsma jövedelmének ,,kivilágítása" (kimutatása) 1818-ban is hasonló eredményről beszél. És ez a gyakorlat folytatódik tovább is! 1829-ben Arányosról, Bogodról, Keszüből, Pécsről, Patacsról, Siklósról, Pel'lérről összesen 10 eladótól vettek 136 akó bort különböző áron a korcsma részére.
