Baranyai helytörténetírás. A Baranya Megyei Levéltár évkönyve, 1980. (Pécs, 1981)

TANULMÁNYOK ÉS FORRÁSOK PÉCS TÖRTÉNETÉBŐL - Sándor László-Timár György: Pécs város 1780. évi szabad királyi oklevele

rük Pichler József, főőrmesterük Punick Pál volt; megkülönböztette őket a zöld ruha, a kifordított piros hajtóka, a sárga alsó ujjas és a hosszú nadrág. A német gyalogosok zászlaja arannyal szőtt fehér, az illyreké zöld volt, mindkettőn kétfejű fekete sas, a lovasoké ugyancsak arannyal szőtt fehér, a magyaroké, mind a lovasságé, mind a gyalogosoké piros. A városlakókat és a csapatokat végül a királyi biztosok követték, kik nyitott kocsiban utaztak, melybe ő szépen díszített fehér ló volt befogva. Ezután következett egy másik elzárt ablakos kocsi, abban ült Wlasits András úr felesége és Sauska Antal úr leánya a gyermekekkel. Ezt a kocsit jól kiválasztott testőrök vették körül. A kíséret egyik része szép, magyarosan öltözött magyar polgárokból, másik része szépen díszített aranyozott oldalfegyver-bojtú németekből állt s szép lovakon lovagoltak és így vezettetett lassan a királyi bizottság egészen a budai kapuhoz, hol őket Mesírov/ís György városi jegyző úr, Horváth Ignác városbíró és a többi tanácsházi urak jelenlétében köszöntötték és fogadták, valamint átadták nekik a város kulcsait. Az elmondott ünnepi beszédek és válaszok után ők a kulcsokat visszaadták, majd folytatták útjukat a térig, víg trombitaszó és más hangszerek, különösen a Kinskyezred bandájának vidám hangja mellett, majd a városházához vonultak a nép kétoldali sorfala között. A városházába történt bevezetés után az (ünnepélyre) kirendelt népek, kapitányaikkal együtt visszamentek, de a városháznál fölváltva állandóan őrséget tartottak, így ért véget a királyi bizottság bevezetése Pécs városába. Április 19-én korán a kapitányok egybegyűjtött népeikkel ismét a vásártérre mentek és olyan rendben álltak föl, hogy a városházától a kis vásártéren túl értek, szabadon hagyva a középső piacteret, amely úton a királyi bizottság a jezsuita templomba kocsizott és így a királyi bizottság a magisztrátusbéliektől körülvéve, kivont fegyverrel két oldalt álló katonák közt vezettetett a városházától a nevezett templomhoz. Az előbb mondott templomban Ország András főnemes úr a Míndeni Egyházmegye felszentelt püspöke, a pécsi káptalanban éneklő kanonok és ugyanott a pécsi várban a Keresztelő Szent János prépostja, püspöksüveget föltéve a legünnepélyesebben megtartotta a nagymisét, amely alatt szokás szerint a seregek a miserészekhez szabályszerűen lövéseket adtak le, a Havihegyen pedig ez idő alatt kis ágyúkat és tűzmozsarakat sütöttek el többízben. A megtartott és meghallgatott mise után a királyi bizottság a templomból az előbb említett fegyverek között teljes ünnepélyességgel vissza kísértetett a városházára. A seregek elvonultak és ekkor ezen város királyi oklevele a kiküldött Stehr György úr által a fegyveresek között, akik az utcákon át a domonkosrendieknél a vásártérre mentek vissza zengő hangszerek mellett, az előbb mondott városházára hozatott és az erkélyről, ahol a már fölvonult királyi bizottság, — mégpedig Sauska Antal úr napkelet felé, Wlasits András úr pedig napnyugat felé ült, - az előbb mondott Sauska Antal úr ügyvivője által a nemesség, a polgárok, a férfiak és az asszonyok jelenlétében és hallatára, akik az egész városházát, a teljes vásárteret és az utcákat a budai kapuig megtöltötték, — ez a királyi oklevél tiszta hanggal hangosan elolvastatott."

23 A szabadalomlevél kézhez vétele után a városvezetés hamarosan gondoskodott új közigazgatási pecsétjeinek elkészítéséről és azok használásáról.

24 A 17 évre viszszatekintő magyar nyelvű adminisztrációját felváltotta a hivalkodóbb és a központi kormányszervek által is használt latin nyelvvel. Tevékenységét a követküldési jog kivételével a teljes jurisdictionális hatalom gyakorlása jellemezte. Szabad királyi várossá nyilvánítását az országgyűlés ugyan formálisan nem cikkelyezte be, de