Baranyai helytörténetírás. A Baranya Megyei Levéltár évkönyve, 1980. (Pécs, 1981)

TANULMÁNYOK ÉS FORRÁSOK BARANYA MEGYE FEUDÁLIS ÉS KAPITALISTAKORI MEZŐGAZDASÁGÁNAK TÖRTÉNETÉBŐL - Kiss Géza: Fejezetek a vajszlói vallásalapítványi uradalom nyolc évtizedes történetéből (1767-1848)

lünk visszavétetvén, én ki Paraszti íöldmívelő munkánál egyéb mesterséget nem tudok, mirrden földek és rétek nélkül bajoskodom." A panasz egyik oldalon az általános földhiány bizonyítéka, de ugyanakkor annak a ritka esetnek is egyik példája, hogy ekkor már olyan ember is kerülhetett földnélküli állapotba, akinek voltak a munka végzéséhez ,,. . . jószágai és tselédei".

50 A jobbágysérelmek tengeréből kiemelt forilások másik csoportja nem a juttatott föld mennyiségét keveselli, hanem a kirótt terheket sokallja. Van, aki másokhoz viszonyítva tartja igazságtalannak úrbéri terheit. íme egy vajszlói panaszos: „Helységünkben Minnyája Jobbágyok, (kivévén azokat, akik Urbáriomnak bé jövetelével Zselléreknek íratták Magokat,) most is Urbáriális Tabella szerént adóznak és Robotolnak . . . ellenben az én Robotom minden ok és fundamentom nélkül öt Naippal fellyebb teletett."'

1 Mások viszont azérc írnak kérvényt a szolgabíróhoz, mert úgy érzik, hogy (pontosabban méri) szolgáltatásaik a kapott birtokhoz képest túlságosan magasak. „Kiváltképpen való nagy sérelmünk vagyon — panaszolják — mert kevesebb számú Sessiot, vagy fertályt kaptunk mostan és kevesebb Földeink és Réteink vágynak most, mint azelőtt, mégis ... az előbbeni mód szerént veszi az Uraság Tőlünk a Robotot és minden némű urbáriális adózásokat."'

2 A panaszok és kérvények tömege azt bizonyítja, hogy az úrbérrendezés nem tudja megoldani a vajszlói uradalom és népeinek problémáit sem. A lakosság a régebbi nagyobb lehetőségeire is emlékezve igyekezett védeni érde-keit, az uradalom pedig ismételten megkísérelte, hogy továbbfejlessze az úrbérrendezés által biztosított lehetőségeket. Ezért folytak szinte áttekinthetetlen kavargásban a különböző felmérések, regulációk, amelyeket hol a községek, hol az uradalom kezdeményezett, vagy éppen valamelyik per során a bíróság ítélt meg. Céljuk egy 1806-ban fogalmazott megyei jelentés szerint az volt „Hogy az eddig összezavart különféle vetemények tulajdon telkeikben termesztődjenek, a gyakori (jószág) károktól megmentődjenek, csinosabb és hasznosabb legyen a határ". A „rendbeszedéshez" ebben a korai formában is megyei hozzájárulás volt szükséges. Lefolyása úgy történt, hogy a tiszti ügyész, illetve segítője a megyei földmérő az úrbérrendezéskor felvett dokumentumokból, végrehajtási jelentésekből — meghatározta a törvényes birtokviszonyokat. Ezután pontosan rögzítették a jobbágyok meglévő szolgáltatásait és a munkájuk eredményeként készült jelentést hitelesítették. Ezí. követte a dűlők kialakítása vagy kiigazítása, a calcaturák (nyomások) pontos meghatározása, a térképen is rögzített rendezési terv. Végül külön kimutatásba foglalták mennyiség, minőség, ár megjelölésével a maradványföldeket. Mindezek birtokában szállt ki azután a megyei bizottság és ha az érdekeltek egyetértettek javaslataival, akkor következhetett az authenticatio, a végleges hitelesítés, ha pedig nem, akkor rendszerint a községek kijelölt megbízoí'tainak a részvételével kezdetét vette az aprólékos határjárás. Az utóbbi lefolyását megismerjük majd egy legelőfelméréssel kapcsolatban, a megye által megerősílíett úrbéri 'kimutatást pedig Vajszló 1813-ban hitelesített úrbéri tábláján mutatjuk be. E tábla szerint a községben 59 2/8 telek van. Ehhez a belsőségben 66 3/8, szántóban: 1339 3 8 hold, kaszálóban 668 hold tartozott. Ezek szerint a telki birtok összesen 2073 6/8 holdat tett ki. 19 kisházas zsellér fundusa 6 6 8 hold voit. Rétben mairadt: 17 hold. A község úrbéres földállománya tehát 2096 7/8 hold volt. Ebből a dokumentumból tudjuk azt is, hogy a r. kat. lelkész illetményföldje 52 18 hold, a r. kat. tanítóé 2 5/8 hold. A ref. lelkész 11 7/8, a ref. tanító pedig 3 5/8 hold földdel rendelkezik. Az egész terület a majorsági földeken kívül 2167 2 8 hold. A rendbeszedések eredménye az úrbéri és földesúri földek pontosabb elhatárolása, a nyomáskényszeren alapuló háromnyomásos gazdálkodás körülményeinek in-