Baranyai helytörténetírás. A Baranya Megyei Levéltár évkönyve, 1980. (Pécs, 1981)

TANULMÁNYOK ÉS FORRÁSOK BARANYA MEGYE FEUDÁLIS ÉS KAPITALISTAKORI MEZŐGAZDASÁGÁNAK TÖRTÉNETÉBŐL - Kiss Géza: Fejezetek a vajszlói vallásalapítványi uradalom nyolc évtizedes történetéből (1767-1848)

malmáig, amely 5 öl széles és 1 láb 6 hüvely mély vizet foglal magába. Ekkor készül a malom, valamint a jobbágyföldek ,, . . . bátorságba állítására" 4 öl széles sivó/' Ennek ellenére már 1820-ban arról olvasunk, hogy a Dráva és a Fekete-víz áradása miatt Vajszlón 47 hold búza, 6 hold kukorica, 11 hold zab, 513 szekér széna pusztult el; Hidvégen pedig 4 hold búzavetés, 11 hold kukorica, 2 hold zab és 239 szekér széna lett a vizek martaléka.

0 Ugyanakkor Hiricsnek a teljes kukoricavetése ment >önkre, Aderjásnak pedig semmi szénája nem maradt. A víz továbbra is állandó témája marad panaszos leveleiknek. Az újabb panaszok forrása az lett, hogy Somogyban és Pécs körül is csatornákkal — gátakkal kezdték védeni a nagyobb uradalmak birtokait s jobbágyaink egyszerre csak arra ébredtek, hogy ,, . . . mind serényebben tódulnak a vizek" és hasznavehetetlenné teszik a határ laposabb részeit. Ekkor kezdik el kanális építésének sürgetését a megyénél, hogy ,, . . .jobbágyi állapotban megmaradhassanak".

6 1827-ben azután bekövetkezett a birtok katasztrófája. Hivatalos felmérés majdnem az egész vajszlói határt vízjárta területnek minősítette. Víz borította el a Czirbusi rét 62 osztását, a Cserteleki rétek 10 osztását; a Tilámosi rét 32 osztását pedig még júiius 7-én sem tudták kaszálni. Nagyrészt víz borította a Nagy Láz és Malomszeg rétjeit, a Megyeri réten 58 osztásnyi területet vert föl a nád és szittyó. A nagy kár okát a bizottság abban látta, hogy a réteket berkek veszik körül és a víz nem tud elfolyni. A 893 holdas legelő, a negyed részét kitevő szárazabb erdőt kivéve szintén vízben áll, ,, . . . ritkán használandó". Ez az oka annak, hogy a vajszlóiak a Pécs< Káptalantól és a Dárdai uradalomtól bérelnek ekkor rétet, legelőt. Szárazon összesen csak 55 osztás rétjük maradt a Galázában, a Teleki réten és a Széles Tónál.' Jobban járt Vajszlónál a 18 1/4 sessiot számláló Besence, mert Baritskában, a Nagy Réten, a Mezőcskében és Egeresén maradt 60 osztás jó és száraz rétje, víz alá csak a Csalányos, a Koza, a Palaj 42 osztása került. Maradt 150 hold szárazabb legelője is, csak a Palaj tó nevű legelőn került víz alá 150 hold.

8 Itt két évvel korábban borította el a határ nagy részét a víz s ezért a vármegye 2 hónapon át pénzen vett szénát a katonaság számára.

9 A besencei vízkárok távolabbi kihatásaira figyeltek fel 1828-ban az összeíró biztosok. ,,A helyiség — írják megjegyzéseikben — a Dráva áradásainak ki van téve, és amikor a Dráva keresztültör, orNi igen gyakran történik, a község rétjeit és legelőit elönti, úgy, hogy gyakran 2—3 évig sem lehet kaszálni, ennek ellenére viselni kénytelen a Drávai töltések erősítésének, a meder átvágásának, a Dráva folyó és a fákkal, ágakkal borított partmenti utak tisztításának terheit. Ez a munka a jobbágyokat a gazdálkodástól több hónapra is távoltartja.

10 Nem járt jobban az uradalom többi községe sem. A 22 2/4 sessiot számláló Hidvégen pl. víz alatt áll még júliusban is a Dobraicza nevű réten 56, a Kishídi réten 5, a hídvégi réten 60 osztás és kaszáló. 499 6/8 holdas legelőjének pedig csak negyed része, a magasabban fekvő Cser erdő maradt szárazon.

11 Poprádon a Magdói-, Laposi-, Kertek alatti és Bodéki réteken összesen 61 osztály kaszálót árasztott el a víz. A bizottság megállapítása szerint a községnek 339 hold rétje'egész évben vízben áll és ezért ,, . . . a lakosok kenteiének ... az Uraságtúl . . . tilos erdőt kivenni". Ezt a bizottsági jelentést az alábbiakkal egészíti ki a következő évben itt járt összeíró bizottság: „Áradások alkalmával földjei a ,,Sz/getb/' vizeknek ki vannak téve, a szántókat és a réteket a víz elönti úgy, hogy több évben sincs aratás, és olyan helyen, ahova korábban gabonát vetettek most csónakok járnak és halat fognak. („Navicula procédant, et pisces capiunt") Ez a különösen súlyos helyzet a magyarázata annak, hogy a helytartótanács 1827/22899. sz. rendelete nyomán az uradalom 27 páprádi jobbágy számára 2 pozsonyi mérő vetőmagnak való