Baranyai helytörténetírás. A Baranya Megyei Levéltár évkönyve, 1980. (Pécs, 1981)

TANULMÁNYOK ÉS FORRÁSOK PÉCS TÖRTÉNETÉBŐL - Vargha Dezső: Adatok a Pécsi Dalárda történetéhez 1902-1949

Borsy Jenő, az MDEOSZ vidéki elnöke, a VII. Pécsi Daloskerület és a Pécsi Dalárda elnöke Minisztériumi utasításra a városnak jelentést kellett tennie 1929-ben a zenei élet akkori állapotairól, köztük a működő dalkörökről is. 39 A vizsgálatra megalakult bizottság a következő énekkarokat és dalárdákat sorol­ta föl: A) Énekkorok : Egyetemi Énekkar, Helyőrségi Altiszti Kaszinó Énekkara, Karének Egyesület, Székesegyházi Énekkar, Pécsi Állami Reáliskola Énekkara, Pécsi Polgári Fiúiskola Énekkara, Evangélikus Diaconia Egylet Női Kara. B) Dalárdák: Pécsi Dalárda, Pécsi Polgári Daloskör, Pécsi Postatisztviselő'k Da­lárdája, MÁV Ébredés Dalkör, Pécsi Bőrgyári Dalárda, Gutenberg Dalkör, Mun­kásképző Egylet Dalkara, Pécsbányatelepi Turul Dalkör, Angstergyári Dalkör, M. Királyi Dohánygyári Dalkör, Katolikus Legényegylet Dalárda, Helyőrségi Altiszti Dalkör/ 10 A jelentés ebben az időben tehát hét énekkart és tizenkét dalárdát, összesen tizenkilenc kórust említ''' 1 Természetesen ez a szám nem teljes, előtte is, utána is alakultak énekkarok. Közel sem a teljesség igényével említsük még meg a Pécsi Jogászdalárda, a Pécsi Leventék Dal- és Zeneegyesülete, a Pécs-Budai Hárfa Dal- és Zeneegylet, a Me­csekszabolcsi Bányamunkások Egyetértés Dalegylete, a Pécsi Vasas Dalkör, a Me­csekszabolcsi Jószerencsét Dalkör, a Dolgozó Leányok Női Kara, a Szent Ágoston Egyházközség Énekkara, a Pécsi Oratórium Kórus, a Pécsi Szeráfi Kórus és a Gold­mark Ének- és Zeneegylet tevékenységét.

Next

/
Oldalképek
Tartalom