Baranyai helytörténetírás. A Baranya Megyei Levéltár évkönyve, 1980. (Pécs, 1981)

TANULMÁNYOK ÉS FORRÁSOK PÉCS TÖRTÉNETÉBŐL - Sándor László-Timár György: Pécs város 1780. évi szabad királyi oklevele

PÉCS VÁROS 1780. ÉVI SZABAD KIRÁLYI OKLEVELE SÁNDOR LÁSZLÓ-TIMÁR GYÖRGY /. Az oklevél kibocsátásának történeti háttere A 18. század feudális társadalmi szerkezetén belül egyre nagyobb szerepet kaptak az osztrák merkantilista gazdaságpolitika igényeinek alárendelt szabad királyi városok. Számuk gyarapításában és kiemelt fejlesztésükben az a centralizációs törekvés húzódott meg, amely a növelhető városi bevételek jelentős részének megszerzésén túl elkötelezett politikai bázist is adhatott a bécsi udvart támogató központi kormányszerveknek. Az ország gazdaságának merkantilista elveken nyugvó átszervezéséhez és a nemesi rendek elleni küzdelemhez kellettek e privilegizált városok segítségei. Ez a politikai vonal elsődlegesen a gazdasági élet módosítását szolgálta, de távlataiban ugyanakkor növelte az ország alárendeltségét és kiszolgáltatottságát az idegen hatalmi törekvésekben. A központosított várospolitika megvalósítása csak kiváltságok nyújtásával jetietett vonzó, amit igen nagy összegekkel kellett megváltani a „vitathatatlan nemesekként" számontartott városi elöljáróságoknak és polgári közösségeknek. Pécs szabadalomlevelében' is olvashatók azok a pontokba szedett ,,nemesi előjogok", melyek a város polgársága és a püspökség között 77 évig húzódó ellentét után, 200 000,— Ft adósság

2 felhalmozódása mellett fogalmazódtak meg Bécsben és 1780. január 21-én tették közzé a kancellárián. Pécs szabad királyi város privilégiumának kibocsátását megelőző történeti kort a török elvonulásától 1703-ig tartó kamarai igazgatás összességéből kell gyökereztetnünk. A császáriak 1686. október 22-én herceg bádeni Lajos irányításával hadijog alapján vették birtokba a várost, hol átmenetilleg katonai igazgatást vezettek be.*' Mellettük megjelentek azoban a Bécsben székölő udvari kamara hivatalnokai, kik kezdetben az új szerzemények összeírását végezték,

4 majd fokozatosan a közigazgatás és az igazságszolgáltatás funkcióit is átvették, kiszorítva ezen területről a haditanácsi joghatóság provizórikus képviselőit. Az 1686. szeptember 10-én újból életrehívott budai kamarai adminisztráció is, mint a hazai pénzügyek központi kormányszerve — bár a bécsi udvari kamara alárendeltsége mellett működött - szintén jelentős irányító feladatokat kapott a város jövedelmeinek kezelésénél. Pécs a kamarai földesuraság fennállása alatt fokozatosan jutott el, olyan jóindulatúan elnézett jogok birtokába, hogy már a felsőbbségeihez írt beadványaiban is szabad királyi városnak nevezhette önmagát és testületét. Ez a meg nem erősített státusz a köztudatban elfogadott lett és gyakran „Civitas Libera Regiaque"-ként szólították a német telepesekkel egyre gyarapodó várost.

5 Az 1691-es évszámot viselő kisebb

<; és nagyobb

7 pecsétjein is ,,Sigillum Minus", illetve „Sigillum Maius Civitatis Quinque Ecclesiensis" szövegű köirat szerepel, mellyel ugyancsak a kiváltságos helyzet hangsúlyozódik.