Baranyai helytörténetírás. A Baranya Megyei Levéltár évkönyve, 1980. (Pécs, 1981)

TANULMÁNYOK ÉS FORRÁSOK PÉCS TÖRTÉNETÉBŐL - Szkladányi Péter: Fejezetek Pécs világi zenéjéről a 19. század első felében. Weidinger Imre és Amtmann Prosper művészete

módon igyekezett népszerűséget szerezni. Az ének- és zenekar, majd a pártoló tagság megszervezése után a kor neves zeneszerzőit és művészeit keresték fel azzal, hogy tiszteletbeli tagjukká választva, írjanak számukra műveket. Pécs ebben a vonatkozásban előkelő helyen állt, mert Lick] György székesegyházi karigazgató után''

1 1837. február 6-án Amtmann Prospert is az egyesület tiszteletbeli tagjává választották." Amtmann ez alkalommal komponálta első zenekari művét, a C-moll nyitányt (67. sz.). Az Egyházzenei Egyesületnek ajánlott mű kéziratos partitúráját ma a Pozsonyi városi Levéltár (Archiv mesta Bratislavy) őrzi.'

0 A pozsonyi tartózkodás után Nagyszombatban is szerepelt, február 27-én. Valószínűleg Prágába is készült, talán el is ment, mert a 48. számú dal címlapjára ceruzával egy prágai műsortervet jegyzett fel. Október végéig nincs adatunk arról, hol fuvolázott még. Ekkor azonban Münchenben találjuk. Lipcse mellett Bajorország fővárosa is jelentős zenei központ volt. A Müncheni Filharmonikusok tagja volt a már említett Theobald Böhm, a kor egyik jelentős fuvolása és a hangszer mechanikájának gyökeres megújítója. Etűdjeit ma is tanítják. Amtmann és Böhm kapcsolata már korábbi keletű volt. A Böhmnek ajánlott Air varié is a müncheni utazás körül jelent meg a bécsi Mechetti-kiadónál, a 2848-as lemezszámból ítélve." A müncheni koncertről ismét Böuerle lapja tudósított: „A Bécsben annyira dicséretesnek ismert fuvolavirtuóz, Amtmann Prosper, az udvari Operában adott hangversenyt szeptember 22-én, amelyet lelkes sikerrel ünnepelt az összegyűlt nagyszámú közönség. A müncheniek általános kívánsága az, hogy az ünnepelt művész tervezzen egy második, ugyanilyen értékes és sikeres akadémiát".'

8 Az életrajzok szerint az első koncert szeptember 24-én volt (ez téves), és október 18-án került sor a másodikra. Ezután is Münchenben maradt, mert 1837. november 2-án kitüntették a Müncheni Filharmonikusok oklevelével,''

1 nyilván Böhm ajánlására, aki egy általa készített új fuvolával is megajándékozta.

80 Ez a hangszer 1868-ban Puks Ferenc székesegyházi orgonista, később a pesti Népszínház karmestere tulajdonába került. De Amtmannak volt több fuvolája is, amelyeket halála után leánya eladott.

81 Valószínűleg ezek közül való az a hangszer, mely özv. dr. Bokor Emiiné ajándékozása révén, Amtmann Prosper fuvolájaként került a Pécsi Városi Múzeum tulajdonába. Három részes, a fejrész elefántcsont, és 12 nem ezüst billentyűvel és görgőkkel van ellátva. A Wien-városnév elhelyezéséből ítélve a fölötte félkörívben elhelyezkedő cég neve valószínűleg 3—4 betűvel hosszabb, mint az olvasható Kappel. A ma is használható állapotban levő hangszert jelenleg a Janus Pannonius Múzeum képző- és iparművészeti osztályán őrzik, leltári száma 53.9.65. Az ajándékozást bizonyító egykori gyarapodási jegyzőkönyv (PVM III. k. 146. p. Nr. 368 1933.) ma már nincs meg, így nem sikerült az adományozóról, illetve a hangszer korábbi sorsáról több adatot szerezni. München után több német városban szerepelt még, de ezekről igen keveset tudunk. Az életrajz pontos dátummal csak a saarbrückeni hangversenyét említi 1838. február 14-én. Amtmannra hivatkozva azonban feljegyezte, hogy Augsburgban, a svájci Badenben és Baselben, Stuttgartban és Frankfurtban is koncertezett. Ezek a fellépések feltehetően Saarbrücken előtt lehettek, mert ha rátekintünk a térképre — a városokat is ezért raktuk ebbe a sorrendbe — lényegében kisebb kitérőkkel eljutunk Saarbrückenig. Az augsburgi szereplését megerősíti egy bizonyos Neuhofernek szóló ajánlása a 36. számú művén. Adatok híján ma még nem bizonyítható az, hogy volt-e és mennyi ideig Franciaországban. Az életrajz szerint évekig élt Párizsban, ott és kisebb városokban,