Baranyai helytörténetírás. A Baranya Megyei Levéltár évkönyve, 1979. (1979)
TANULMÁNYOK BARANYA-PÉCS ZENETÖRTÉNETÉRŐL - Vargha Dezső: Adatok a Pécsi Dalárda történetéhez
A nagy eseményről a fővárosban megjelenő Vasárnapi Újság 1864. évi szeptember 4-i számában is részletesen tadósít. A lap 369. oldalán Keleti Gusztáv értékes metszete található, amelyben eme nevezetes esemény, Széchenyi téri központi rendezvényét örökítette meg. A vendégdalosok zöme már augusztus 14-én megérkezett Pécsre, a ..Hétfejedelem fogadónál (ma: az Irányi Dániel téri húsbolt áll a helyén) diadalkapuval várták őket a pécsiek, a Cs. Kir. 10. Vértesezred zenekara zeneszóval kísérte a menetet a Széchenyi térre. Este, tíz óra körül ismét a Széchenyi téren volt a gyülekező, a vendéglátó dalárda három kórusművet énekelt el, majd a Pécsi Dalárda zászlóanyjának, gróf Majláth Györgyné sz. báró Prandau Stefánia lakásához vonultak, szerenádot adni, a kor divatja szerint. 1,1 Másnap délelőtt tíz órára nagy tömeg gyűlt össze ismét a Széchenyi téren, a Nádor előtt felállított, fából készített emelvényen a vendégdalárdák képviselői kötötték fel szalagjaikat helyi tagtársuk díszes zászlajára. A többezres tömeg széles sorokban, de rendezetten hömpölygött a székesegyházhoz, ahol tizenegy órakor ünnepi istentiszteletet tartottak, a Pécsi Dalárda Wachauer Károly vezénylete alatt egy Volkmann-misét énekelt. Pontban déli tizenkét órakor ismét a fő téren volt a tömeg, ahol megtörtént a dalosünnep tuladonképpeni fénypontja, a dalárda zászlajának fölavatása. Az emelvényen helyet foglaltak az ország minden részéből meghívott közéleti kiválóságok, Ábrányi Kornél, a Zenészeti Lapok 1 ' szerkesztőjével, és a helyi társadalmi és kulturális élet nagyjaival az élen. Angyal Pál, a Nemzeti Kaszinó és a dalárda elnöke, Spiesz N. János alelnök mondottak üdvözlő beszédet, majd az eszéki dalárda által babérkoszorúval ékesített zászlóra a Pécsi Dalárda zászlóanyja, gróf Majláth Györgyné kötötte fel a saját kezűleg hímzett szalagját, és ezzel -a mondattal adta át a dalárdának: ,,lm átadom a zászlót, lobogtassátok mint a művészet jelvényét!". A magasztos ünnepséget a dalárdák összkara egy Beethoven-kórusművel fejezte be. A délután az ünneplésé volt. Két órakor kezdődött meg a Kaszinóban a 350 fős díszebéd, forró hangulatban, sok pohárköszöntővel. Erre az alkalomra az emeleti termeket egybenyitották a szomszédos „Hattyú" vendéglőével. (Ma: Kossuth u. 13. és 15. számú házak. A 13. számú a Fegyveres Erők Klubja, a mellette lévő házat ma emléktábla jelöli). A szónoklatok közül különösen Ábrányi Kornélé emelkedett ki. „Elismeréssel szólt a pécsi dalárok úttörő érdemeiről, a nemes, vendégszerető város kezdeményi buzgalmáról, mely korszakot alkotó lesz a hazai zene történetében .. . ,,,(; A díszebéd után a Tettyén népünnepélyt ült a dalostársadalom, ott volt nagyon sok érdeklődő pécsi polgár is. A vendég dalegyletek szólaltatták meg műsorukat, a pódiumon egymást váltották. A legnagyobb sikert az aradiak aratták, akik népdalfeldolgozásaikkal arattak megérdemelt sikert. Ekkor tűnt fel Engeszer Mátyás pesti zeneegyleti tanár saját vezénylésű kórusműveivel, melyeket a Pécsieknek ajánlott, és közülük a „Szerettelek" négyszólamú kórusmű nagy népszerűségnek örvendett évtizedeken át. Engesztert még az évben tiszteletbeli tagnak választották meg, később egyik fényképére ezt írta a dalárdával fönnálló kapcsolatáról:
