Baranyai helytörténetírás. A Baranya Megyei Levéltár évkönyve, 1979. (1979)

TANULMÁNYOK ÉS FORRÁSOK A KÖZOKTATÁS ÉS MUNKÁSOKTATÁS TÖRTÉNETÉRŐL - Laki János: A pécsváradi járás iskoláinak helyzete 1874-ben Salamon József kir. másodtanfelügyelő jelentése alapján (Forrásközlemény)

A PÉCSVÁRADI JÁRÁS ISKOLÁINAK HELYZETE 1874-BEN SALAMON JÓZSEF KIR. MÁSODTANFELÜGYELŐ JELENTÉSE ALAPJÁN (Forrásközlemény) LAKI JÁNOS „Salamon József kir. másodtanfelügyelő olvassa terjedelmes időszaki jelentését a pécsváradi járásban meglátogatott népiskolák állapotáról. Az /. alatt idemellékelt jelentés szerint meglátogatott e járás 37 községében, 53 tantermében ugyanennyi osztályt E jelentés megyei tanügyi viszonyainkat valóban szomorú képben tűnteti fel, amennyiben e járás tanügyi állapotaiból az egészre következtetni lehet.. ."

1 így kezdődik a Megyei Iskolatanács rendes, évnegyedes közgyűlésén, 1874. október 29-én felvett jegyzőkönyv. Mielőtt rátérnénk e látogatás eredményeinek részletezésére, figyelembe 'kell vennünk a vizsgálat előzményeit és szempontjait. Az abszolutizmus és a provizórium időszaka után, 1867-től a dualizmusban az egyre nagyobb lendülettel fejlődő kapitalizmus termelési módja megkívánta, hogy a dolgozók bizonyos alapvető ismeretekkel rendelkezzenek. Szakértelmet igényelt a termelés szinte minden ága. Szükségessé vált az új, egységes, az állam által irányított köznevelés megalkotása, kiépítése. Az 1867-ben megalakult kormány közoktatásügyi minisztere Eötvös József azt a munkát kívánta befejezni, — amit 1848ban kezdett meg — a közoktatás polgári átalakítása érdekében. Kétségtelen, hogy a politikai erőviszonyokat tekintve most hátrányosabb helyzetben volt, s ezért bizonyos kérdésekben megalkuvásra, engedményekre kényszerült, különösen az új népoktatási törvény megalkotásával kapcsolatban. Ennek ellenére a parlamentben hosszadalmas, gyakran éles vitákra került sor. (Pl.: a magas klérus néhány tagja kétségbe vonta a magyar országgyűlés illetékességét iskolai ügyekben.) Ha jelentős engedményeik árán is, 1868-ban sikerült elfogadtatni a Népoktatási Törvényt, a XXXVIII. tc-t. E törvény végrehajtását ellenőrizte Salamon József kir. másodtanfelügyelő a pécsváradi járás községeiben, — hat esztendővel annak bevezetése után. Itt szerzett tapasztalatai alapján sommás jelentést terjesztett a Megyei Iskolatanács elé, melyből kiderült, hogy e járás területén a népoktatás súlyos helyzetben van, a törvény számos haladó vonásának érvényre jutását különböző személyek, hatósági vagy egyházi közegek, akarva vagy akaratlanul, akadályozzák. Alapvető akadály azonban a gazdasági viszonyok elmaradottsága, a néptömegek nyomorúsága.

2 A törvény legnagyobb jelentősége abban állt, hogy kimondta a tankötelezettséget. Ez Eötvös legszebb álma és a javaslat legtöbbet támadott pontja volt. E szerint a 6-12 éves gyermekek mindennapos, a 12—15 évesek heti néhány órában, az ismétlő iskolát voltak kötelesek látogatni. Elfogadható mértékű megvalósításának azonban több akadálya volt. Igy pl.: a népiskolaköteles tanulóknak a fele sem volt elhelyezhető a meglévő iskolákban. A legfőbb akadály azonban a lakosság szo-