Baranyai helytörténetírás. A Baranya Megyei Levéltár évkönyve, 1979. (1979)

TANULMÁNYOK BARANYA-PÉCS ZENETÖRTÉNETÉRŐL - Fonay Zsuzsa: Az Angster orgonagyár ötven éve

Négy év múlva, az evangélikus templomba építi op. 15. számú orgonáját, szintén kisméretű, 1 manuálos, hat változatú mű. 1879-ben, 12 évvel a letelepedés után, a Székesegyház részére — még ennek újjáépítése előtt — felállítja a szentélyben az ún. mellékorgonát, amely műve a székesfehérvári kiállításon aranyérmet nyert. Feltehetően ez is hatással lehetett a pécsi orgonaépíttetőkre, mert ez időtől kezdve két évenként épített egy-egy művet a városban. Nincs tudomásunk róla, hogy egyébként ez időben más orgonaépítő állított volna fel orgonát, csupán csak javítottak, így nem mondható, hogy a helyi építővel szemben bizalmatlanság lett volna uralkodó. Annyi bizonyos, hogy Kalocsa megelőzte városunkat, mert nemcsak a dóm orgonájának építését bízták rá, hanem a Jezsuita-rendi templom orgonájának építése is a pécsi nagyorgonák felállítása előtti időben történt. Ugyancsak itt kapta első kitüntetését dr. Haynald érsektől, és nem utolsósorban említendő meg az a dicséret, amit Liszt Ferenc írt a Zeneakadémia orgonájával kapcsolatban br. Augusz Antalhoz. A Pécsett épített orgonák között minden típusú orgona megtalálható volt, a kisméretű háziorgonától kezdve, a Székesegyház 3 manuálos 46 változatú orgonájáig bezárólag. Kisméretű háziorgonát épített dr. Kaufmann orvos részére Pécsbányatelepre, (opus 422.) mely egy manuálos, pedál nélkül, a lakásában volt felállítva. Három változattal bírt: Principal 16,; Octav 8'; Aeolin 8'. Méretei: 290 cm magas, 170 cm széles, mélysége 82 cm, sípjainak száma 165, csúszkarendszerű. Jelenlegi hollétéről nincs tudomásunk. Mint már utaltunk rá, két egyforma művet nem állított fel a gyár, minden egyes mű egyedi tervezésű volt. A szeminárium részére felállított háziorgona ugyancsak egy manuálos, pedál nélküli, három változatú mű volt, mely a következő hangképpel rendelkezett: Pileata 8'; Fugára 8'; Flauta 4'; csúszkarendszerű. (1883. op. 57.) Hasonló kisméretű mű volt még a Kálvária templom (1905. op. 488.) orgonája is. Úgynevezett gyakorló-orgonát, — mindegyik egy manuálos, kisméretű - építettek még a tanítóképző (1909. op. 443.) és a volt Hadapród iskola részére is (1913. op. 874.). A nagyobb méretű templomi orgonák közül első volt a Szt. Ferenc-rendi templom orgonája (1879. op. 32.), mely két manuálos, 17 változatú mű volt, Két manuálos rendszerben épült még a budai külvárosi templom orgonája 18 változattal. (1889. op. 126.); majd a Lyceum templom orgonája (1907. op. 500.) 24 változattal. Ezen orgonáról a ,,Zenelap" 1907. május 20-i számában a következők olvashatóak: „Az új orgona pneumatikus csöves (légnyomatú) rendszerben épült. Az orgona két nagy saját tervük szerint készített barokkstílü szekrényben van elhelyezve. ... a szekrényeken dús szobrászati munka és töméntelen aranyozás van, prospektje nagyméretű és impozáns. A fúvó kettősránczú, francia rendszerű, három szivatóval. ... el van látva minden modem segédeszközzel. ...A remekművű orgona intonációja oly művészi, amelyent Angsterék talán még sehol nem értek el. ... A szóló változatok karakterisztikusan adják vissza igazi nevüket. A „Gomba" vonós, igen sikerült hegedűhang, a fugára brátsa-szerinti hangszínekkel bír. ...Az új orgonát Glatt Ignácz székesegyházi énekigazgató és Báter János tanítóképző intézeti zenetanár bírálták felül és az elragadtatás hangján szólnak a műről." Miután éppen a pécsi ipari vásár idején került átadásra a mű, még a következő felhívást is hozzáteszi a cikk írója: „... Zenészek! kik az idei kiállítás alkalmával Pécsre jöttök, el ne mulasszátok Angsternek eme remek művét is megtekinteni." A mű ma is eredeti állapotában található, diszpozíciója a következő:

58