Baranyai helytörténetírás. A Baranya Megyei Levéltár évkönyve, 1979. (1979)

TANULMÁNYOK BARANYA-PÉCS ZENETÖRTÉNETÉRŐL - Fonay Zsuzsa: Az Angster orgonagyár ötven éve

. . . a régi orgonáknak tanulmányozása és védelme Európa szerte több mint fél évszázados. 1957-ben Weilheim-Techben közösen állapították meg azokat az irányelveket amelyeket a védelemnél figyelembe kell venni . . . Műemlék a lezárt korszak minden orgonája. Legértékesebbek amelyeknek homlokzata (prospekt) művészi kiképzésű, belső szerkezete csúszkaládás, trakturája mechanikus, sípjai eredetiek. ... a műemlék korhatárát átlag 80 évben állapították meg." Sajnálatos módon, hazánkban az orgonák még nem állnak műemlék védelem alatt, csupán egy részleges védelemben részesülnek, amely, mint a jászberényi templom orgonája is, csak az orgonaszekrényre vonatkozott, így az e kategóriába kerülhető művek lassan eltűnnek. A templomi nagyorgonák sorát a kalocsai dóm három manuálos, 45 változatú műve nyitja meg. (25. kép.) E műveknél már figyelembe kellett venni, hogy nem csak a népének kíséretét kell szolgálnia, hanem hangversenyművek interpellására is meg kell felelniök. Éppen ezért lényegesen több körültekintő munkát igényelt a tervezés mint az előbb említett csoportoknál. Eredetiben található még — Erdősi József közlése alapján — a debreceni Kossuth utcai református templom orgonája, mely három manuálos, 27 változatú mű. 1894ben került átadásra, csúszkaládával rendelkezik. Ugyancsak Erdősi József közlése szerint az 1902-ben épült op. 400. hajdúböszörményi három manuálos 42 változatú mű eredeti hangképpel, szerkezettel rendelkezik. Természetes, hogy átalakítások után műemléknek, részleges műemléknek sem mondható a mű. Ahhoz, hogy egy stíluskorszak orgonáit megőrizzük, mely zenei és nemzeti érdek is, feltétlen szükséges a művek további kutatása, és adott esetben védetté nyilvánítása. A pécsi orgonák Angster József letelepedését követően a nagy feltűnést keltő opus 1. átadásának évében csupán két harmóniumot készített, és javításokkal foglalkozott. 1869-ben a pécsi tanítóképző orgonáján végzett javítást, amelyet később, 1904-ben épített újjá. Letelepedését követő negyedik évben, 1871-ben a pécsi orgonák sorát a pécsszabolcsi templom orgonájának építése nyitja meg. E mű, az op. 7. számot viseli, 1 manuálos, 7 változatú. Az átadási jegyzőkönyv másolatát az alábbiakbon közöljük:

57 „Kérelmét, hogy az 1871-ik évi nyár folyamán a szabolcsi plébániatemplomban ön által készített s felállított orgonát illetőleg bizonyítványt állítanék ki, örömmel teljesítem, lelkiismeretesen bizonyítvány, miszerint 1. említett orgona hét változata együtt játszván az nagyobb hangerőt fejt ki, mint sok más orgona kétszer annyi változata: az egyes hangok megszólaltatása tiszta, gyors, üde, s minden egyes változat a hangárnyalatot illetőleg a másiktól tisztán megkülönböztethető, 2. hogy említett orgona gépezete játék közben semmi zajt, kelepelést nem hallat, annak szintén egyik előnye, 3. hogy a crescendo-készülék által a hangok mintegy elhalnak, s a távolból hallatszanak jönni, ezáltal e kis orgona nem sejtett, meglepő hatást idéz elő. Szóval ezen orgona bizonyítja, hogy ön kicsiben is képes mesterművet alkotni, mit jelen soraimmal készségesen bizonyítok, a legmelegebben ajánlva önt mindenkinek. Szabolcs (Baranya megye) 1872. február 14. Ezen nyilatkozat alapos. Puks Ferenc pécsi székesegyházi orgonász és képezdei tanár ßadn, őrkanonok Pfefferman Gáspár tanító