Baranyai helytörténetírás. A Baranya Megyei Levéltár évkönyve, 1979. (1979)

TANULMÁNYOK BARANYA-PÉCS ZENETÖRTÉNETÉRŐL - Szkladányi Péter: Lickl György, a Pécsi Székesegyház zeneszerzője és karnagya

Schwartz Illés székesegyházi prebendárius zenész 1843— Simon György székesegyházi prebendárius zenész 1812—1818 Simon József városi zenész (Egerágról) 1843— Stetz Pál székesegyházi zenész 1795-1824 (+) Sturm József székesegyházi zenész 1807—1843 (+) Szigvart Ignác székesegyházi prebendárius zenész (1833-1836) Tarsinszky Ferenc székesegyházi zenész 1843— Tlusty Vencel székesegyházi orgonista 1787—1808 (-|-) Tóth Ferenc városi zenész 1839 Tóth József székesegyházi zenész 1803—1833 (-(-) Török Pál székesegyházi prebendárius zenész 1839— Verner Károly székesegyházi énekesfiú 1836 Veszély Eduárd János városi zenész 1831 Vilfling Antal székesegyházi orgonista 1770—1810 (-f-) Vilfling Antal ifj. székesegyházi orgonista 1803—1831 (+) Vitta József székesegyházi prebendárius zenész 1815—1820 Vogel Ferenc székesegyházi énekesfiú 1843— Wagner Pál székesegyházi prebendárius zenész 1771-1809 (+) Weber József városi zenész 1835 Weidinger János székesegyházi énekesfiú 1843— Weidinger György székesegyházi karénekes 1832— Weinhart János székesegyházi karénekes 1817—1843 (-(-) Werb János székesegyházi énekesfiú 1808—1812 és orgonista 1824— Witt János székesegyházi zenész 1829— Wolf Ferenc székesegyházi zenész 1806—1831 (+) Zdrálits János székesegyházi prebendárius zenész 1824—1835 JEGYZETEK Rövidítések: Bm. L. Baranya megyei Levéltár Vj Városi jegyzőkönyv Kit Káptalani Levéltár Ki Káptalani jegyzőkönyv SZHA, SZKA, BEA A székesegyházi plébánia halotti, keresztelői és esküvői anyakönyvei 1789-től BHA, BKA, BEA A belvárosi plébánia anyakönyvei 1789-től FHA A szigeti külv. (ferences) plébánia halálozási anyakönyve p. oldal (pagina) JPM Janus Pannonius Múzeum, Pécs 1 Szekíü Gyula: Magyar történet. V. k. 171. p. 2 Ágh Timót: Emléklapok. 19. p. Pécs, 1894. :i Haas Mihály: Baranya. Emlékirat. 76. p. Pécs, 1845. '' Korneuburgi Szt. Aegidius-templom KÀ 163 p. 1769. ápr. 11. ,,15. Joannes Georgius terzio quadrante ad horam meridianem natus. Pater Josephus Lickl, civis H. C, mater Magdalena oriunda Rohelinde von Oberschülz (!) Patrinus Michael Messnerbrück, civis H. C. et uxor eijus Elisabetta. P. Leo capellanus." 5 Lickl korneuburgi és első bécsi éveiről csak az Allgemeine Wiener Musik-Zeitung 1843. júl. 15-i nekrológja számol be. Az újság értesüléseit valószínűleg a Bécsben élő Carl—Georg Lickltől kaphatta. () Kit. Arch. Priv. Fasc. 770. Nr. 46. 1807. febr. 16. ,,. . . In re musica Necessaria instructum esse Scientia illud probat, quod in Ecclesia Italicae Nationis in Urbe, et extra tarn in Ecclesia PP. Carmelitarum, et in Ecclesia Parochiali ad S, Leopoldum per annos plures Orgonistáé et regentis chori munere egregie functus est..." Várhalmi Oszkár, Pécs zenei múltja jelentős feltárójának jószándékú félreértését kell korrigálnunk itt. Szerinte Lickl rövid ideig Rómában is tartózkodott, az „olasz nemesség templomában". (Várhalmi: Zenetörténeti adatok Pécs város egyházi, világi és színi életéből a XIX. században. 5. p. Kézirat, JPM Helytört. Oszt., Pécs.) Az ,,urbs"-szó valóban jelenthet Rómát, de ebben az esetben a fővárosra, Bécsre vonatkozik. Az Italianische Nationalkirche adata Borsy Károly szíves közlése a Lipcsében (1913) kiadott Illustrierter Führer Wien 101. p. alapján.