Baranyai helytörténetírás. A Baranya Megyei Levéltár évkönyve, 1979. (1979)

TANULMÁNYOK BARANYA-PÉCS ZENETÖRTÉNETÉRŐL - Szkladányi Péter: Lickl György, a Pécsi Székesegyház zeneszerzője és karnagya

\ csolat révén került ebbe a templomba a Pécsett alkotott mű? Máshová is került műve, például a 84. sz. graduále, amelynek témáját látjuk a Komeburgi Bélyeggyűjtő Egylet (BSV Korneburg) tíz éves fennállása alkalmaiból 1969-ben kiadott szép emlékboríték bélyegzőjén. Lickl születésének 200. évfordulója is ekkor volt, amelyről Pécsett is megemlékeztek. A Baranyai Művelődés közölte dr. Vargha Károly figyelemfelkeltő írását, a Palestrina Kórus pedig dr. Hergenrőder Miklós vezényletével november 23-án Lickl-művet (müj. 50.) adott elő. A pécsi Mecsek Fúvósötös (Szkladányi Péter, Deák Árpád, Paláncz Tamás, Tolnay Gábor, Várnagy Attila) rendszeres műsorán tartja trióit, a Pécsre érkezés évében komponált fúvósötösét és az idézett lipcsei recenzióban említett quartettjét. Végére érve felsorolásunknak, egyben tanulmányunknak is, reménykedhetünk abban, hogy a poros kották közül hamarosan újabbak is megszólalnák, bizonyítva egy egész életen át lelkiismeretesen dolgozó, tehetségét a végsőkig kihasználó ember munkájának értelmét. Tudjuk, hiányosságai vannak tanulmányunknak, a sok számadat mögött nem mindig sikerült megláttatni a zenei életet, inkább csak a küzdelmet. A pécsi székesegyházban ma is meglévő 137 műve azonban Lickl Györgyre, a zeneszerzőre emlékeztet minket. Mozart zenéjének játszása és terjesztése, viszonylag rendszeres hangversenyezés a templom falain kívül, vagy a nyugdíjintézet magas szociális érzékről tanúskodó létrehozása pedig olyan tények, amelyeket a karigazgató Lickl Györgynek köszönhetett Pécs. Az egész városra kiterjedő zenei tevékenységét és szervező képességét mi sem bizonyítja hatásosabban, mint a Vereinigte Ofner und Pester Zeitung 1824. dec. 2-i cikke: „November 5-én A Korneuburgban kiadott emlékboríték. (Harmath János tulajdona.)