Baranyai helytörténetírás. A Baranya Megyei Levéltár évkönyve, 1979. (1979)

TANULMÁNYOK BARANYA-PÉCS ZENETÖRTÉNETÉRŐL - Szkladányi Péter: Lickl György, a Pécsi Székesegyház zeneszerzője és karnagya

V. Utószó Az élet persze nem állt meg, bármennyire fájdalmas veszteség érte Pécs zenei életét. Mivel vezető kellett, a káptalan 1843. május 26-án Hencz Ignácot megbízza ideiglenesen a régens chori teendőivel, mert ,,a' boldogult zenekar igazgatójának betegeskedése üdéje olta, pontosan és ügyessen mint helyettes fáradozott (ez) oknál fogva múlt évi május hó első napjátul kezdve egész ez ideig még a zene igazgató kineveztetni fog számítva, évenként 250 vál. ft. néki jutalomul adattatni rendeltetik . . .

m Hencz valóban szinte csak egy évig élvezte a jutalmat, mert június 28-án már ,,Ö Méltósága az Elnök Úr előterjeszti, miképpen a Szék. Egyház zene kar igazgatójának jobb létre költözött Likl György Úrnak halála által meg ürülve azon álómás, annak elnyerése végett többen folyamotok ugyan a' Káptalanhoz, eleve történt értekezés után azonban ö Kegyelmességének a' megyés Püspök Úrnak abba történt a megállapodás, hogy Hölzl F. 5. Úr, aki jelenleg Tyrolisba Inspruckba zene kar igazgató, 's ki e' hivatal elválolását kinyilatkoztatta, egyébiránt pedig mint erkölcsi viseletéről, mint tudományáról ditséretes, és mint olyan részrehajlatlan tetszés, s' műértő Urak által ajánltatott, mind e' hivatalra legalkalmasabb, neveztetett ki, azzá miről úgy fizetéséről is tisztelt Ö Métga őt hivatalosan értesíttetni véli." A megállapodás szerint Hölzl fizetése 1000 Ft és 8 öl fa, négy énekes fiú tanítása után kap még 580 Ft-ot, valamint 32 mérő búzát és 16 öl fát, útiköltségül pedig 250 Ft-ot/*

8 Az útiköltséged Witt János útján küldték el az új pécsi regens chorïnak.

290 Hölzl működése által a székesegyház és Pécs zenéjének új korszaka kezdődik, amelynek részletes felkutatása a jövő egyik zenetörténeti feladata. Az őrségváltás jelképe Hölzl neve a Wiener Allgemeine Musík-Zeitung szerkesztőbizottságában, ebben az újságban ugyanis 1843. júl. 15-én egy terjedelmes nekrológ jelent meg Lickl Györgyrő'l.

291 A lap egyi'k szerkesztője, Athanasius által fogalmazott nekrológ igen szép szavakkal emlékezik Lidkl pályájáról, műveiről, a nyugdíjintézetről. Néhány hibás adata ellenére is (pl. Lickl 1805-ben érkezett Pécsre, vagy nem Liokl által írott operát is neki tulajdonít) az egyetlen dokumentum szerzőnk korneuburgí és bécsi éveinek megismerésére. A nekrológot Pécsett is ismerhették, mert 1852. máj. 12-én, Lickl síremlékének avatásán Haas Mihály, ,,a szépművészet és bölcsészet tanára és pécsi lyceumbeü tanító" szinte ugyanezt mondta el, személyes élményeivel és gondolataival kiegészítve. Vörös Mihály őrkanonok javaslatára alakult meg ugyanis egy választmány, hogy Lickl György, „hervadhatatlan babérral koszorúzott zeneköltő, s volt székesegyházi karmester hő tiszteletére, s nevének, hírének méltó küljel által is leendő örökítésére" állítsanak fel a pécs-budai külvárosi temetőben egy síremléket

292 Bartalits Mihályt kérték fel ennek elkészítésére. Bár a temetőt 1903-ban megszüntették, és később, a 30-as években a már romos sírköveket különböző építéseknél (Széchenyi tér, Szt. István tér) felhasználták, dr. Szőnyi Ottó tanulmánya és fényképe révén mégis merfhetjük Bartalits művét:'

293 „Bartalits tehetsége már 1852-ben virágában pompázik a Lickl-féle (ma már erősen rongált) emlékművön, mely végig budai kőből készült, csak a felirati lapok goricai márványból. Legalább 6 m magas, A szélesen elnyúló kockatalapzat sarkain orgonasípok utalnak a halott művészetére. A talapzat kiszökkenő sarkait akroterionos, lapos háromszögű ormok fedték, amelyeken ugyancsak jelképként lant, kottalap, hegedű és fuvola voltak láthatók. Az ormok felett két lépcsővel magasabban egy obeliszk emelkedett, kereszttel a csúcsán. Az obeliszk nyugati oldallapján volt a hatásos dombormű, amelyen a palliumba öltözött, mezítlábas, borotváltarcú Lickl egy föld felé fordított fáklyát tartó szárnyas fiúaktot ölelt át. Az így