Baranyai helytörténetírás. A Baranya Megyei Levéltár évkönyve, 1979. (1979)

TANULMÁNYOK BARANYA-PÉCS ZENETÖRTÉNETÉRŐL - Szkladányi Péter: Lickl György, a Pécsi Székesegyház zeneszerzője és karnagya

Likl János: Kaposi emlék c. művének első oldala. (Bm. L. zenei gyűjtemény XXIX. doboz.) fizetésjegyzéken maga veszi fel a bérét, ő tehát az első hivatásos női muzsikus Pécsett.

270 1854-ben megtudjuk, hogy „Lickl Julinak a' szava hanyatlik, 's a' régens chori (Hölzl) állítása szerint is szükséges egy énekesnő, ilyen Schmidt Aloysia, aki már háromévenként át szívességből s nagyon tett az éneklésben szolgálatot. Likl Julinak is megmarad az ő eddigi fizetése, 's ő is szintúgy tartozik mindenkor, midőn kívántatik a' choruson énekelni."

2

'

7 Házasságról és halálozásról nem találtunk adatot. A gondos apa igyekezett lehetőségeihez képest anyagilag is támogatni gyermekeit. Júlia, elérve nagykorúságát, 1838-ban megkapja édesanyja anyai örökségét a schotteni uradalom árvapénztárából.

2

'

8 Az örökség felvételére Carl-Georg kap meghatalmazást,

}

'

l< ugyanígy 1840-ben is, amikor Júlia nagynénjétől, Franziska Gavaletztől örököl.

280 1840-ben Lickl, az 1815-ben .Jaksch Erzsébet végintézete által reája háramlott hagyománynak holta napjáig való haszonvételét Likl György és Károlynak átengedi."

281 Elisabeth Jaksch lehetett a tanulmányunk során említett Thomas Gavaletz felesége. 1848 közeledtével egyre érezhetőbb a magyarosodás Pécsett. Jól láthatjuk ezt az egykor teljesen osztrák Lickl-íamília legutolsó szülöttének, Jánosnak életében. Természetesen ő is tanult zenét, 1836-ban énekesfiú a dómban apja mellett. A Pécsi Dalárda első megalakulásaikor a 7 alapító tag egyike.

282 Zenét is szerzett, és már magyarosat. Számos műve közül a Baranya megyei Levéltár zenei gyűjteménye két